Gitárral a Nagy Fal alatt - beszámoló

2013.11. 18-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének docense Dr. Salát Gergely tartott előadást „Gitárral a Nagyfal alatt – Rock zene Kínában” címmel. Az előadás az említett egyetem Bölcsészet Tudományi Karán került megrendezésre.

Dr. Salát Gergely egy igen érdekes kínai rock zenével nyitott, megalapozva ezzel az egész előadás hangulatát.

Ezután a rock történetéről mesélt. Maga a műfaj angolszász eredetű, az 1950-es években alakult ki. A blues, a country, a rock ’n roll, a rockabilly és a ghospel tekinthető a gyökereinek, ezekből a stílusokból alakult ki a ma már külön műfajnak tekintendő rock zene. Kínában a műfaj csak később vált ismertté és elfogadottá.

Eleinte, 1949-1980-ig a shidaiqu volt a legkedveltebb műfaj. Ez a jazznek és a kínai népzenének volt az ötvözete. A nyugati hatás eredményeként Shanghaiban alakult ki. A shidaiqu-t az 1949-es kommunizmus kialakulása miatt betiltották. „Sárga zene” néven híresedett el, ami pornográf tartalmat jelöl. Aki ezt hallgatta az bűncselekményt követett el, bár erre nem sok lehetőségük volt az ott élőknek. Ebben az időszakban megszüntették a bárokat és a kazettacsempészet sem volt lehetséges. Forradalmi dalok, mozgalmi nóták jellemezték a korszakot, de ezekből is csekély számú volt jelen a zeneiparban. Ezek természetesen dicsérték a rendszert, hirdették Mao Ce-tung nevét. Remek példa erre a következő dalszöveg részlet:  „A kelet vörös, felkelt a Nap, Kínában megjelent Mao Ce-tung.” Az 1980-as évek végéig csak ezek a forradalmi indulók voltak megengedettek, ezeken kívül csak néhány népdal lehetett jelen.

Ugyanezen időszakban csak egy „pár” kilométerrel arrébb azonban újraéledtek a KNK-ból kitiltott shidaiqu stílusú zenék. Hongkongban és Taiwanon újra virág korát élte az akkor már Gangtai-ra keresztelt stílus. Főbb jellemzői a műfajnak a lassú tempó, a szerelmes hangulat és a „sziruposság”. Mindezek ellenére a műfaj mégis közkedvelt volt és a mai napig is rendkívül divatos Kínában. Az 1980-as év fordulatot hozott a zene terén. Sok külföldi érkezett Kínába és ennek hatására, már a szerelemről és egyéb emberi érzelmekről is lehetett énekelni, nem csak Mao Ce-tungról és a rendszerről. 

A rock zene Kínában

Kínaiul yaogun, ami rázás és gördülés jelentéssel bír.  Náluk viszont nem csak az Európában megszokott rock zene számít rocknak, hanem minden, amiben dob, gitár és basszus van. Érdekesség, hogy náluk ez még mindig megmaradt szubkultúrának. Sokan hallgatnak rock zenét, azonban ez egy zárt közösség, úgy mond kisebbség. Nálunk a rádiókban játszanak közkedveltebb rock zenéket (pl.: Tankcsapda), azonban ott ez egyáltalán nem jellemző. Sőt! Ha Kínában sétálunk és megkérdezünk egy átlagos embert, akkor nem fogja ismerni a rock zenekarokat.

A műfaj Peking egyetemi negyedeiben alakult ki, hiszen ide sok-sok külföldi áramlott. Az ott élőknek ez egy hatalmas újdonság volt, hiszen egy olyan zárt közösségben, mint amilyen Kína volt akkoriban, nagyon meglepő volt az, hogy ekkora szabadsággal is lehet zenét írni, énekelni. Így hát megszületett a rock első generációja, az észak-nyugati áramlat, avagy xibeifeng. Ez egy gyökérkereső mozgalom volt. Az első énekesek abszolút képzetlenek voltak. A gyökerek Shaanxi tartományi népdalokra vezethetők vissza. Ez nem egy túl fejlett tartomány, igazából földművesek, parasztok lakták. Jellemző tehát a nyers és durva hang és előadásmód.

A rock megalapítója

Az első rock énekes Cui Jian. Kínában őt tartják a rock nagyapjának. Egy tehetségkutatón indult, ahol előadta a Yi wu suoyuo című számát. Magyarul annyit jelent: Akinek semmije sincs. 

Cui klasszikus zenei végzettséggel rendelkezik. 1984-ben megalapította a Qiheban nevű együttest (Seven Ply Board – Hét rétegű deszka). Nyugati-poprock stílusban játszottak, azonban túl nagy sikereket nem értek el, viszont a rock történelmébe beírták magukat azzal, hogy ők használtak először hangszereket. Szólóban viszont hatalmas sikereket ért el, koncertjein fiatalok milliót ragadta magával. Rendkívül megmozgatta őket, hogy végre saját magukról énekelhetnek. Az érzéseikről, vagy bármiről, ami éppen eszükbe jut.

A következő együttes, aki fontos szerepet töltött be a rock történetben az ADC. Érdekesség, hogy a tagjai között egy madagaszkári származású tag mellett a másik tag egy magyar férfi volt. Ők adták ki az első kínai nagy lemezt.  Rock ’n roll, az új nagy menetelés útján címmel írták meg első dalukat, amivel 1989-ben a Tiananmen téri eseményeken is részt vettek és a tér himnuszává is vált. Másik daluk Egy vörös rongydarab címmel jelent meg, azonban ez be lett tiltva, hiszen élesen bírálta a kommunizmust. A bandát Hobó munkásságához lehet hasonlítani, annyiban, hogy ők is lázadók voltak, igen erőteljes politikai szövegeket írtak. Néhány címet még érdemes megemlíteni a lemezről: Jiejue – Megoldás, Hongqixia de dau – Tojások a vörös zászló alatt, Wuneng de liang – Erőtlenek ereje, Gei wo yidianr yanse – Mutasd meg a színed. Ez a banda még azok közé tartozott, akik sajátos, eredeti kínai rockot akartak csinálni, mint Cui Jian. Dalaikban a legkülönbözőbb kínai hangszereket használták fel, hogy színesebbé és „kínaibbá” tegyék a rockot.

Erre jó példa egyébként még Cui Jian – Feile című száma.

Érdemes a klippet is megnézni, hiszen az egész a színpad alatt játszódik, jelezve ezzel az underground jelleget. Ezzel a klippel zárnám is a rocknak ezen korszakát, hiszen innen, az 1990-es évek elejétől egy új korszak indul, egy új nemzedékkel. A hős kor, a kínai rock zene aranykora. Kopott albérletekben, egy gitárral a világmegváltásról és a féktelen bulikról énekeltek. Akkora szabadságérzetük volt ezeknek a fiataloknak, hogyha akarták volna sem lehetett volna betiltani ezt a törekvést. Két irányzat alakult ki, az egyik, ami a nyugati elemeket ötvözi a kínai stílussal, a másik pedig, ami csupán a nyugati mintát utánozza.

Az első irányzathoz tartozik az egyik legnagyobb együttes, Tangchao, akik hatalmas sikerre tettek szert. Három lemezük jelent meg, még manapság is zenélnek. A banda nagy sikerű fesztiválok headlinere. Legfőbb műfajuk a heavy metal volt. A front ember pekingi opera énekesi végzettséggel rendelkezik, ez meg is mutatkozik a számaikban. Témájuk a Han-kor, erre épülnek a klipjeik is.

Említésre méltó a He Yong nevezetű együttes is, akik punk zenét játszottak, melyekben finoman szólva kifejezték nem tetszésüket a világ felé. Egyik szövegük így szól: „A világ, amiben élünk az egy szeméttelep”. Az énekesük később alkoholista lett, majd öngyilkosságot kísérelt meg, de nem járt sikerrel.

Heibao is híres csapat, aki előszeretettel használja a baby szót, ebből is látszik ez, hogy ő azok közé tartozik, akik a nyugati stílust választották zenéjük alapjául. Íme tőlük is egy kis ízelítő.

A rock terjedésének jele az is, hogy létrehozták a Beijing Midi Yinyue Xuexiao-t, azaz a Pekingi Zeneiskolát. Ez volt az első professzionális zenei képzés Kínában. Ennek keretében rendezték meg a Midi Modern Zenei Fesztivált, ami az első rock fesztiválként vált híressé és azóta is ez vonzza a legnagyobb tömegeket. Vannak helyi Midi fesztiválok is, de a központ az Peking maradt.

A következő rock zenei ciklus 1994-2000-ig a cenzúrák és az anyagi ellehetetlenülés miatt a rock zene hanyatlásának kora. A társadalompolitikai témák háttérbe szorultak, nem lehetett ebben a témában zenélni. Közrejátszottak a pénzügyi kérdések is, hiszen rocksztárként közel sem lehetett annyit keresni, mint amennyit pop énekesként, ezért a legtöbb rock zenész áttért a popra, hiszen ott sokkal sikeresebbek lehettek. A hanyatlás fontos oka még az, hogy meghalt Kurt Cobain és a Tangchao basszusgitárosa is. A Tangchao tagja motorbalesetben halt meg, Kurt Cobain pedig fejbe lőtte magát. Ezek alapján a többi rock zenész rájött, hogy a műfaj veszélyes, nem hogy nem lehet belőle megélni, de még bele is lehet halni.

Ezután azonban a rock ismét újjászületett, jött a második nemzedék, az új hang mozgalom, akik elváltak az első nemzedéktől. Csak a nyugati irányzatokat követték, a legelterjedtebb stílusok pedig az extrem metal és a post punk lettek.

Eddig nem lehetett külföldi CD-ket, kazettákat behozni, ekkor azonban már olyan szintű nyilvánosságra tett szert a rock zenei törekvés, hogy már folyóirat is jelent meg ilyen témában Zhongxing Yinyue címmel. Magyarul ez kemény stílusú zenét jelent. A folyóirat 2 havonta manapság is megjelenik. A következő webcímen megtaláljátok az újság internetes elérhetőségét: http://www.painkillermag.com/mag/?lang=en 

A legnagyobb áttöréseket a 2000 utáni évek hozták. Rengeteg kiadó jött létre, számos koncert került megrendezésre, külföldi lemezek jelentek meg, a külföldi sztárok Kínában koncerteztek és ugyanígy a kínai együttesek is koncerteztek külföldön.

A fesztiválok még inkább elterjedtek. Ugyanolyan jellegűek, mint a hazai fesztiválok, csak sokkal nagyobb figyelmet szentelnek annak, hogy hol rendezik meg.  A választás mindig gyönyörű természeti helyekre esik, mint például a Havas hegy vagy a Füves puszta fesztivál.

Kis érdekesség, hogy 2003-ban a Rolling Stones, 2013-ban pedig a Metallica is koncertet adott Kínában.

Az előadás végén Salát Gergely mutatott még néhány olyan zenét, ami jellemzi a kínai rockot. A következőkben ezeknek a linkjeit találjátok.

Először is egy kis ízelítő a Midi fesztiválról: http://www.youtube.com/watch?v=p9zGbrVWmG4

A következő együttes a Gum Bleed, akik a kínai rendszert balról bírálják: http://www.youtube.com/watch?v=i3gQnrd73wQ

Számomra a legérdekesebb a Mi san dao. Ez egy skinhead banda, akik arról énekelnek, hogy mennyire utálják a rendőröket. A klip egy úri ember arcával indul, aki horogkeresztes maszkot visel, hiszen ez náluk nem olyan jelentőséggel bír, mint nálunk és nem is tiltott jelkép. Meglepett ez a klip, hiszen sok helyről hallhatjuk, hogy az emberek úgy gondolnak Kínára, mint egy olyan helyre, ahol hatalmas szigorban élnek az emberek és a kommunizmus hatásai erősen érzékelhetőek. Ez a klip megmutatja mindenki számára, hogy a valóság nem teljesen így néz ki, hiszen ha így lenne, akkor nyilván nem kerülhetett volna napvilágra ez a klip sem. Itt van tehát ez a zene is, érdemes meghallgatni: http://www.youtube.com/watch?v=p4finc4xlFQ

A Carsick Cars - Zhong Nan Hai című száma sem elhanyagolható, hiszen a cím egy cigaretta márkát jelöl, azonban azt tudnunk kell, hogy a szó jelentése: pártvezetők.  A klipben az énekes „cigi után sóvárog”, de igencsak kérdéses, hogy valójában is erről szól-e ez a dal. http://www.youtube.com/watch?v=aLhQxXfKd7Y

Igen érdekes a következő férfi is. Nem vallja magát transzvesztitának, de azért szeret női ruhákba öltözni és sminkelni is. Ő lenne tehát a következő: http://www.youtube.com/watch?v=dj8vZ4VJJfE

A legutolsó előadó egy deathmetal „énekes”, azt hiszem nem kell hozzáfűznöm semmit, csak nézzétek és hallgassátok: http://www.youtube.com/watch?v=URVfr2NeG8w.

Ezekkel a klipekkel zárnám a cikkem, kellemes zenehallgatást mindenkinek!

                                                                                                                Pintér Réka