Az EU-Kína kapcsolatok története

Az Európai Unió és Kína kapcsolata mind az európai entitás, mind a dinamikusan törekvő ázsiai óriás világgazdasági szerepe miatt egyre fontosabb a jelenleg lezajló világpolitikai sakkjátszma szemszögéből. Kína jelenleg legjelentősebb kereskedelmi partnere az EU, az EU számára pedig az Egyesült Államok után Kína a második legjelentősebb együttműködő partner. Írásom középpontjában e kétoldalú kapcsolat története áll. Az Unió hivatalos diplomáciai kapcsolatfelvétele az ázsiai országgal 1975-ben történt, innentől fogva beszélhetünk a kétoldalú kapcsolat intézményesítéséről, melynek három szakaszát különböztetjük meg. Az első szakaszt az 1975-89-es periódusban helyezhetjük el. A Deng Xiao Ping által meghirdetett ,,reform és nyitás” politikája után Kína számára fontosak voltak nemzetközi és gazdasági kapcsolatok, melyek elmélyítésének célja az ország modernizációjára való törekvés. Az akkori európai szemlélet szerint pedig Kína az akkor még fennálló Szovjetunióval szemben hasznos szövetségest és kiaknázatlan piacot jelentett. A gazdasági együttműködés kezdete is erre az időintervallumra tehető: a két partner 1985-ben írta alá a Kereskedelmi és Együttműködési Egyezményt. A kétoldalú kapcsolat második szakasza az 1989-98-as időszakra tehető. A Tiananmen téri események miatt a kapcsolat hűvössé vált, az EU sok szankcióval sújtotta Kínát. Ezek a szankciók közül azonban 1992-re már csak egy marad hatályban: a fegyverembargó, mely még ma is érvényes. Ebben az időszakban a Szovjetunió széthullása után átmenetileg csökken Kína jelentősége. 1995-ben az akkori kínai elnök, Jiang Ze Min 4 alapelvet fogalmazott meg a Kína-EU kapcsolatokról, melyeknek lényege a stabil, barátságos és hosszú távú együttműködés, kölcsönös tisztelet, valamint a közös jólét elérése.

Az egyre szorosabb kapcsolat fontos motívumává vált a két zászló hasonlósága

A harmadik időszak kezdetét 1998-ra datáljuk, amikor az EU új stratégiai dokumentumot adott ki ,,Átfogó partneri viszony kiépítése Kínával” néven, amelyben elkötelezi magát a széleskörű partneri viszony mellett. E dokumentum szerint a Kínával való kapcsolatot a Japánnal, az Amerikai Egyesült Államokkal valamint az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok szintjére kell emelni. Az irat kiadása után évente megrendezésre került az EU-Kína csúcs, melynek első helyszíne London volt. Kivételt képez a 2008-as elmaradt csúcstalálkozó, melynek oka az volt, hogy az akkori EU elnöki posztot betöltő Franciaország elnöke, Nicolas Sarközy francia elnök fogadta az európai körútján tartózkodó Dalai Lámát. Az Európai Unió és Kína között fennálló kapcsolatnak vannak bizonyos sarokpontjai. Ilyen pont többek között az, hogy az Unió a mai napig nem ismeri el Kína piacgazdasági státuszát, a következő okokra hivatkozva: a központi kormányzat ereje túl erős a gazdaságban, nem megfelelők a számviteli szabályok, a csődtörvény, és a pénzpiaci reformok. Továbbá ha az EU elismerné a piacgazdasági státuszt, azzal megfosztaná magát az import korlátozások eszközeitől. További fontos ügyek még az emberi jogok, valamint a környezetszennyezés kérdései. Kína általában 3 taktikai elemet alkalmaz az EU-val való egyeztetések során. Legfontosabbként megemlítendő, hogy az ázsiai ország kihasználja az EU gazdasági rendszerének minden előnyét, saját gazdaságát viszont kemény ellenőrzés alatt tartja. Továbbá, az EU részéről nyomást úgy vezeti le, formális párbeszédbe bocsátkozik az EU által fontosnak tartott kérdésekben, az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat azonban elhúzza, anélkül, hogy azok valamilyen eredményre vezetnének. Végül pedig differenciáló politikája segítségével kihasználja az EU tagállamok közötti megosztottságot.

Balázs Dániel

Források:
http://www.consultationmagazin.hu/index.php?menu=cikk&id=803
http://www.corvinusembassy.com/ep/?page=2&article=2&show=94
Vámos Péter: Az Európai Unió és Kína kapcsolatai. Külügyi szemle, 2009/02

Kép:
http://puertaachina.com/wordpress/wp-content/uploads/2013/01/chinaeurope.jpg

Kína tiltott felemelkedése

Nem jutott át a kínai kormány szűrőjén a nagy múltú Battlefield sorozat legújabb kiegészítője, amely a ,,Kína felemelkedése” névre hallgat. Peking szerint a játék potenciális veszélyt jelent nemzetbiztonsági szempontból. 

A játék helyszíne a szárazföldi Kína területe, ahol egy hatalomra éhes kínai katonai vezető megtámadja az Amerikai Egyesült Államok katonáit. A játék provokatív előzetese és erőszakos tartalma a Kulturális Minisztérium következő döntését eredményezte:
,, A Battlefield 4 egy illegális játék, mely tartalma veszélyezteti a nemzetbiztonságot, a kulturális invázió egy fajtája. Minden releváns tartalom (letöltések, hírek) 24 órán belül törlésre kerül.”

A játék borítója: Kína felemelkedése [2]

A játékkal kapcsolatban a kínai katonai újság, a Zhongguo Guofangbao, is nemtetszését fejezte ki. ,,A múltban, ha a nyugati országok háborús játékokat terveztek, általában Oroszország töltötte be a képzeletbeli ellenség szerepét. A közelmúltban pedig, Kína ugrásszerű fejlődésével párhuzamosan egyre több az országgal kapcsolatos ,,Kínai-fenyegetés elmélet”. Ezeken alapulva a legtöbb külföldi cég által kiadott játék középpontjában a Kína-USA ellentét áll, ezzel is növelve az eladások számát. A videojátékok használata egy ország imázsának leépítése érdekében egy új formája a kulturális agressziónak.”

A kínai cenzúra hatásosnak tűnik: a tiltás kiterjedt a kínai keresőszoftverekre és szociális hálózatokra is. A helyiek a ,,Battlefield 4” keresőszót használva semmilyen információt nem találnak a játékról, így jelenleg a ,,BF 4” kombinációval cselezik ki a rendszert, hogy néhány információmorzsát találjanak.

Balázs Dániel

Forrás:
[1] http://www.techtimes.com/articles/2317/20131229/why-battlefield-4-china-rising-dlc-banned-photos.htm
[2] http://media.pcgamer.com/files/2013/12/image003.png

A Sanghaji Szabad-kereskedelmi Zóna

2013 tavaszán, mint az köztudott, hisz nem volt olyan médium a világban, ami nem számolt volna be róla, vezetőváltás történt a Kínai Népköztársaságban. Márciusában Wen Jiabao-t Li Keqiang váltotta a miniszterelnök székben, míg Xi Jingping lett Hu Jintao után az ország következő elnöke és Kínai Kommunista Párt főtitkára. Az új miniszterelnök egyik első dolga egy olyan szabadkereskedelmi övezet koncepciójának kidolgozása volt, amire nem volt példa Kínai addigi történelmében. Ez a Sanghaji Szabadkereskedelmi Zóna.

A Sanghaji Szabadkereskedelmi Zóna négy, már meglévő terület összevonásából létrehozott, 29 km2 –es terület, mely a Pudong repülőteret, Yangshan kikötőt, a Waigaoqiao vámmentes övezetet és annak szomszédját, a Waigaoqiao logisztikai parkot foglalja magába. Ezen területek már elve fontos helyszínei voltak az import-export és átmenő kereskedelemnek, és most már a körzetben olyan vámraktárak nyitására van lehetőség, ahol vámmentesen tárolhatják a kereskedők az áruikat, lehetőség van az országba való importálásra vagy helyben újra feldolgozhatják és tovább szállíthatják termékeiket. Emellett a külföldi pénzügyi szolgáltató szektor is különösebb adminisztráció nélkül telepedhet meg és a RMB-t konvertibilis valutaként használhatják a folyó fizetési mérleg elszámolásainál. Hat szolgáltatási szektorban várnak befektetőket, ezek a pénzügyi, tengerkereskedelmi, kereskedelmi, kulturális, szociális és az egyéb szolgáltató szektor, melybe beletartoznak a jogi szolgáltatásokat nyújtó cégektől az utazási irodákon át a befektetési tanácsadó cégek.  A szabadkereskedelmi övezet létrejöttével Sanghaj fel tudja majd venni a versenyt a többi hasonló rendeltetésű területtel. [5][7][8]

A főkapu [9]

Miért csak „majd”?

A kereskedelmi zóna egyelőre még csak teszt üzemmódban üzemel, ami szeptember 29-én kezdődött. A tesztidőszak magába foglalja a fokozatos jogszabály háttér megalkotását a tapasztalatok elemzése során. Erre többek között azért van szükség, mert az ország rugalmatlan gazdasági szerkezete és jogszabályi háttere nehezen tette eddig lehetővé, hogy külföldi gazdasági szereplők ennyire szabadon tevékenykedhessenek Kína területén. Csak hogy jelentőségét növelje, a miniszterelnök és több magas rangú vezető, mint Sanghaj polgármester az első számú gazdasági projectnek nevezte a övezet elindítását. A kormányfő beiktatási utána első belföldi útja is a metropoliszba vezetett.[1][4]

Miét jó ez Kínának?

A Sanghaji Kereskedelmi Zóna kihívója lehet a régió fontos kereskedelmi övezeteinek, mint például Szingapúr vagy a Busan (Dél-Korea). Eddig azok a kínai beszállítók, akik a szárazföldi Kínába importáltak, a termékeiket az országon kívüli, mondjuk az egyik, fentebb megnevezett városok kikötőiben kellett elraktározniuk, ami plusz költségeteket jelentett nekik. A Londoni Metal Exchange, ami most már a Hong Kong Exchanges and Clearing tulajdona és a világ legnagyobb fémtőzsdéje, már jelezte is hogy meg szeretné nyitni első raktárait. Multinacionális vállalatok költöztethetik ide regionális pénzügyi központjaikat. Be tud segíteni a Hongkongi Árutőzsdének az áruk elraktározásában. Segítheti Sanghajt azon törekvésében, hogy a világ egyik legnagyobb kereskedelmi központjává váljon, illetve a város bevételei is jóval magasabbak lehetnek, mint eddig.[4][6][7]

Miért jó ez másoknak?

Például azért, mert a külföldi pénzintézetek teljesen sajáttulajdonú részlegeiket nyithatják meg megkerülve azt a 2 éves folyamatot, mikor is engedélyeztetni kell a bankként való működésüket a Kínai Bankszabályozási Bizottsággal. Különböző vállalatok vagy a már említett LME is megnyithatja első raktárházait, amit eddig legközelebb Hongkongban tudtak csak megvalósítani. A kereskedelmi övezet és az azt övező változások hosszútávon liberalizálhatják a kínai árfolyam politikát és a RMB világszerte konvertibilis valutává válhat, azaz szabadon át lehetne váltani, nem csak a folyó fizetési mérleg elszámolásit illetően. A külföldi vállalatok szabadabb környezetben fektethetnek majd be az országban.[3][6]

A szabad-kereskedelmi zóna térképe [10]

Nem mindenki örült az ötletnek

Kínai kívüli sajtóorgánumok beszámoltak arról, hogy kezdetben a vaskalapos pártagoknál azért kiverte a biztosítékot a gazdasági reformmal egyenértékű projekt. Hibába volt maga a miniszterelnök a leghangosabb szószólója a terv kidolgozásának, számos egyeztetés és néha szenvedélyes kirohanásra volt szükség a részéről, hogy végig vigye a javaslatot a különböző bizottságokon, mint a bankszabályozási bizottság vagy az értékpapír felügyeleti bizottság. Mert az ugye nem ritka, hogy nem mindig van egyetértés a különböző szaktárcák között, de az elég ritkán fordul csak elő, hogy különböző bizottságok egymással összefogva menjenek, neki magának a kormányfőnek.[2]

Szép remények…

Az a jövő kérdése lesz, hogy mennyire sikerül jól ez a tesztidőszak. Mindenesetre, már maga a koncepció példaértékű lépés Kína részéről, a világgazdaságba való szélesebb integráció felé. Már csak az pozitív hozadéka lehet a projektnek, hogy sokkal kiszámíthatóbb jogszabályi környezet fogadja az országba befektetni szándékozó külföldieket. A gazdasági válság után, a folyamatosan csökkenő gazdasági teljesítmény rákényszeríti az országot, hogy végigvigye a zóna kibontását és további, hasonló lépéseket, gazdasági reformokat jelentsen be, ha nem szeretne lejjebb csúszni a ranglétra mostani fokáról és végül kiteljesedhessen a 19. század közepén indult modernizációs folyamat.[8]

Lipcsei Ádám

Források:

[1] http://www.bbc.co.uk/news/business-24322313

[2] http://www.scmp.com/news/china/article/1282793/li-fought-strong-opposition-shanghai-free-trade-zone-plan

[3] http://www.scmp.com/business/banking-finance/article/1278262/beijing-eases-entry-foreign-banks

[4] http://www.scmp.com/business/commodities/article/1279090/new-trade-zone-lead-push-futures

[5] http://www.shanghaidaily.com/Business/economy/Shanghai-makes-free-trade-zone-its-top-priority/shdaily.shtml

[6] http://sbr.com.sg/economy/news/3-biggest-impacts-shanghai-free-trade-zone-singapore

[7] http://www.integrationpoint.com/globaltradenews/index.php/2013/07/new-shanghai-free-trade-zone-expected-to-influence-futures/

[8] http://www.economist.com/news/china/21587237-new-enterprise-zone-could-spark-wider-market-reformsbut-only-if-bureaucrats-ease-their-grip

Képek:

[9] http://img.news.sina.com/business/p/2013/0924/U45P5029T2D631479F24DT20130925095203.jpg

[10] http://www.france24.com/en/20130906-hong-kong-warns-complacency-over-chinese-trade-zone