Idén 10. alkalommal rendezték meg június 5-6. között a lengyelországi Lodzban a „Lodz East Asia Meeting” nevű konferenciát, amely idén az európai és kelet-ázsiai együttműködés új lendülete alcímet viselte. A számos országból érkezett előadók főleg gazdasági és politikai jellegű paneleken beszéltek többek között Kína és Kelet-Európa együttműködéséről illetve annak gazdasági és politikai átalakulásáról, más dél-kelet ázsiai országok regionális szerepéről, Japán világpolitikai helyzetéről vagy éppen Észak-Korea bel és külpolitikájáról, illetve a félsziget déli részével való kapcsolatáról az összegyűlteknek. A két napos rendezvény helyszínéül a Lodz Egyetem Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Kara szolgált, ahol volt szerencsém nekem is egy panel erejéig belehallgatni az érdekes előadásba.
Konferencián a lengyel szakértők mellett helyet kapott néhány magyar előadó is, illetve a Magyar Külügyi Intézettől Matura Tamás moderálta a „Selyem Út Gazdasági Öv”-ről szóló panelt. Itt meghívott vendégként megjelent a 14 nyelven beszélő és ennél tízszer több országba utazó Jerzy Bayer veterán diplomata, aki az előadás végén kommentálta az előadók monológját, de erről majd később.
A panel központjában a Közép-Kelet-Európa és Kína kapcsolatai álltak. Az első részben Dominik Mierzejewski professzor a rendezvényt szervező intézménytől, a „Selyem Út 2.0”-ról beszélt, Kína Csendes-óceánt a Balti-tengerrel összekötő gazdasági útvonalról. A még idén májusban a kínai kormány által bejelentett nagyszabású project lényege,[1] hogy a történelmi útvonal mintájára egy olyan nemzetközi infrastruktúra-hálózatot hozzanak létre, mellyel Kína erősítheti regionális együttműködését az útba eső országokkal és Európával, „fejlessze az ember közötti barátságot egy szebb jövő érdekében.” Ebben a projectben a Kelet-Európai régió hídfőként („桥头堡”) szolgálna Nyugat-Európa felé. A Xianból induló út többek közt Belső-Ázsián, Iránon, Irakon és Törökországon keresztül Európába és Oroszországba egészen Nyugat-Európáig tartana. Ennek érdekében Kashgarban már különleges gazdasági övezetet is kialakítottak első lépésként. Azonban rengeteg akadálya lehet a megvalósításnak. Többek között az útvonal számos instabil területen fut keresztül, mint Uyguria vagy Irak, illetve az Egyesült Államok közelgő afganisztáni kivonulása is tovább ronthat a biztonsági helyzeten a közel-keleti régióban. Ezentúl számos környezetvédelmi kihívással is szembesülni fog a gazdasági szuperhatalom. A cél eléréséhez számos új bilaterális megegyezés szükséges az arab országokkal, de a NATO-val és az EU-val is tárgyalni kell. A jüan konvertibilitásán is dolgozni kell még.
 |
| A konferencia plakátja [3] |
Turcsányi Richárd a Masaryk Egyetemről a régiónkban Kína gazdasági és politikai céljait vizsgálta. Szerinte Kínának érdeke, hogy új piacokhoz és hogy technológiai forrásokhoz jusson Közép-Kelet-Európában. Ezt jól tükrözi, hogy főleg az energia és technológiai szektorban fektetnek be. Továbbá vonzza őket az olcsó, ám képzett munkaerő. Külön kiemelte a regionális összehasonlításban a magyar adatokat, így megtudtuk, hogy a magyar államkötvény fogy a legjobban a régióban és hogy a Visegrádi-országok osztozkodnak a kínai FDI aránytalanul nagy részén. A kínai befektetés célja egyértelmű, erősíteni szerepét és stabil politikai kapcsolatokat építésen ki a már EU tagállam keleti országokban és a potenciális tagjelöltek között és támogatja integrációjukat.
Justyna Szczudlik-Tatar a Lengyel Külügyi Intézettől a 16+1-ről beszélt. A 16 a már fentebb is említett közép-kelet-európai országok összessége (a 2004 után az EU-hoz csatlakozott kke-i országok és még nem tagállamok, mint Szerbia, Montenegró vagy Albánia), a +1 meg Kína. A program lényege, hogy egyesével, de egy cél érdekében ápolja kapcsolatait Kína a régió országaival a gazdasági és politikai lehetőségek kihasználása érdekében. A tárgyalás alapját a már említett Uniós érdekszférán túl a volt szocialista múlt és az ebből fakadó mélyebb diplomácia kapcsolatok szolgáltatják. A program része lett az egyéves találkozó az országok vezetőivel, ahol az addigi folyamatokat elemzik és tárgyalják tovább és meghatározzák a teendőket az elkövetkező 1 évre.
 |
| Jerzy Bayer nagykövet úr |
Ezt a tavalyi bukaresti találkozón fogadták el a 12 bukaresti irányvonal között. Itt még többek közt szerepel a 2014-es év „KKE-Kína befektetési és üzleti kapcsolatok népszerűsítés évének” kinevezése, aminek keretében lehetőség nyíljon ilyen események megszervezésére, mint egy Kína KKE miniszteri találkozó a gazdasági és kereskedelmi együttműködés előremozdítása érdekében, tanácskozás Kínába a makrogazdaságról és befektetési lehetőségek bővítéséről. Szándéknyilatkozat egy KKE-Kína Kereskedelmi Kamara felállításáról a különböző országok kereskedelmi kamaráinak társulásával. Befektetési fórum szervezése Csehországban. Része még a listának a pénzügyi együttműködés elősegítéséről, tudományos, technológia és környezetvédelmi együttműködésről szóló pontok. A helyi önkormányzatokkal való együttműködés megvalósítása érdekében egy KKE-Kína helyi önkormányzatok asszociációjának felállítása [2]
Az utolsó előadó, Tomasz Jurczyk a „Selyem Út 2.0”ától független, de profilban tökéletesen beleillő Lodz-Chengdu majdnem 10 ezer km-es tehervasút vonalat mutatta be. A vonat 12-14 napon keresztül halad Kazahsztán, Oroszország és Fehéroroszországon át egészen Lengyelországig, ahol az áru szétosztása történik nyugat felé. Az útvonal előnyel, hogy jelenleg ez a leggyorsabb szárazföldi útvonal Kína és Európa között. Az építkezést olyan nagy cégek is támogatták, mint a Dell vagy a Huawei, de persze másoknak is rendelkezésére áll a nagy vonatút. Az útvonal apropóján a Lodz és Chengdu közötti kulturális és oktatási együttműködés is pozitív irányban fog átalakulni, így például lehetőség lesz a városban tanuló hallgatóknak különböző ösztöndíjakat megpályázniuk Szecsuanba.
Videó a projectről itt érhető el.
Az előadás végén Jerzy Bayer nagykövet úr fűzött megjegyzéseket az elhangzottakhoz, amikor is hamar lehűtötte a kedélyeket megjegyzéseivel. Párhuzamot vont a kora újkori gyarmatosítás és Kína Közép-Kelet-Európa politikája között, illetve csökkentette az egész jelentőségét, hogy Kína ezt, mint egy kísérletet használja a még nagyobb szabású, más régiókba irányuló gazdasági expanzió érdekében. Érdekes volt hallgatni a Xi Jinping elnök és Li Keqiang miniszterelnökről szóló elemzését, ahol többek közt megtudtuk, hogy előbbi pozíciója és jelleme sokkal biztosabb, sokkal konfliktuskereső és heves vérmérsékletű, aki nem veti meg az alkoholt és a nagy lakomákat (- amikor Xi Fujian tartományban tevékenykedett, akkor diplomata ebben a konzuli kerületben dolgozott.), és a családja makulátlan maradt a Kulturális Forradalom idején. Utóbbi viszont sokkal nehezebb pozícióból indult, hisz az ő apja is áldozata volt a forradalom idején a retorzióknak. Jelleme is sokkal visszafogottabb és kimértebb. A gondolatmenetet azzal zárta, hogy „amíg Xi Jinping van hatalmon, addig semmi jó nem történhet.”
 |
| Beszélgetés Jerzy Bayer nagykövet úrral |
Lipcsei Ádám
Források:
[1] http://news.xinhuanet.com/world/2014-05/08/c_1110604423.htm
[2] http://gov.ro/en/news/the-bucharest-guidelines-for-cooperation-between-china-and-central-and-eastern-european-countries
Kép:
[3] http://www.leam.uni.lodz.pl/wp-content/themes/responsive/images/featured-image.png
[3] http://www.leam.uni.lodz.pl/wp-content/themes/responsive/images/featured-image.png
