A kínai népességszabályozás legvitatottabb kérdése kétségkívül az egykepolitika. Mára komoly társadalmi és gazdasági problémákat hívott életre az eredetileg egy generációra tervezett, de már 34 éve hatályban lévő szabály.
Reform szükségeltetik
Nemrégiben a kínai helyi média tudomására jutott, hogy Peking módosításokat helyez kilátásba a kimondottan népszerűtlen szabályozás, az egy gyermek politika tekintetében az idei év végére, vagy a jövő év elejére. A tervezett módosítás értelmében a családoknak lehetőségük nyílik egy második gyermek vállalására abban az esetben is, ha a szülők közül csak az egyiknek nincs testvére. Ez mindenképp enyhítést jelentene a jelenlegi politikához képest, hiszen ma csak az a család vállalhat második gyermeket, melyben mindkét szülő egyke. A jogszabály ilyen módon történő enyhítése mellet, szó van egy 2015 után hatályba léptethető szabályozás kidolgozásáról is, mellyel egy általános két gyermek politikát vezetnének be.[1]
"Egy gyermek politika" [5]
Az egy gyermek politika az ország lakosságának 63%-át fedi le. A hivatalos kínai értékelések szerint meghirdetése óta 400 millió olyan gyermek meg nem születéséhez vezetett, akik amúgy a világra jöttek volna, vagyis Kína lakossága az intézkedések nélkül ma 1,7 milliárd fő lenne.[2] A hatályban lévő egy gyermekes korlátozás azonban csak a városi térségekre értendő, a falvakban élő családok vállalhatnak két gyermeket is, abban az esetben, ha az első szülött gyermek lány. [3]
Több gyerek? – Büntetés!
A szabályok betartását a hatóságok büntetésekkel és kedvezményekkel igyekeznek kikényszeríteni. Azok a házaspárok, akik vállalják, hogy csak egy gyerekük lesz, különböző kedvezményekre jogosultak, mint például jobb munkahely, ingyenes oktatás és egészségügyi ellátás. Azt a családot azonban, mely az előírtnál több gyermeket vállal jövedelemarányos pénzbírsággal sújtják, elvehetik tőlük az állami támogatást, nem vállalhatnak munkát a közszférában, továbbá elesnek az ingyenes oktatástól és az egészségügyi ellátástól.
A materiális jellegű büntetés mellett nagy hangsúlyt fektetnek a pszichés nyomásra is, ugyanis az állam azt sugallja, hogy a több gyermeket vállaló szülők nem felelős tagjai a társadalomnak és megvetést érdemelnek.[2]
„Nemi alapú népirtás”
Egy előre be nem kalkulált, tulajdonképpen kezelhetetlen hatása az egykepolitikának a nemek aránytalan alakulása. Mint a legtöbb ázsiai ország, Kína is elfogult a fiúgyermekekkel. Számos család az abortusz mellett dönt, amikor megtudja, hogy születendő gyermekük neme lány, hiszen hagyományosan fiúgyermek születését tartják kívánatosnak. Így a világátlagnál jóval magasabb a férfiak aránya a nőkhöz képest, 118 férfi jut 100 nőre. Ez komoly frusztrációkhoz vezethet, mivel normál esetben ez az arány 103:107.[5]
Őszülő nemzet
Napjainkban, amikor már kezelendő problémává kezd válni az elöregedő kínai társadalom, a népességpolitikában tervezett változtatások kivitelezése löketet tudna adni a gazdaságnak mind rövid, mind hosszú távon. Kínában jelenleg a lakosság 8,5%-a 65 év feletti, és ez az arány a United Nations kutatásai alapján 2050-re közel 24%-ra fog emelkedni. Életre hívva ezzel azt a problémát, hogy egyre kevesebb az időseket támogatni tudó fiatal.
Egy gyermekes boldog család [6]
Kína egykepolitikájának következtében a teljes termékenységi ráta (Az a gyerekszám, melynek egy nő életet ad teljes élethossza alatt) 1975 óta 3-ról 1,6-ra csökkent. Az eredményezett csökkenés jelentősen hozzájárult Kína lenyűgöző növekvő gazdasági teljesítményéhez. Azonban a dolgozó korú lakosság elérte a csúcsát. Az öregedő társadalom pedig csökkenteni fogja Kína növekvő potenciálját és nyomást gyakorol a nyugdíjrendszerre is.
Két lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel a gazdaságnak, melyek abban az esetben lesznek esedékesek, ha a családok számára megengedett lesz több gyermek vállalása.
Az első, nagyobb valószínűségű feltevés alapján a teljes termékenységi ráta a jelenlegi 1,6-ról 1,8-ra növekedne az elkövetkezendő 5 évben, további 11 milliós újszülöttet eredményezve. Ezzel ellenben az agresszívabb forgatókönyv szerint 2-re emelkedne a teljes termékenységi ráta, 16 millió újszülött születéséhez vezetne az azonos időszakra. A közeljövőben szükségszerűen bekövetkező népességnövekedés a fentebb vázolt elképzelések alapján elérheti az évenkénti akár 0.3 százalékpontos növekedést is.
Ami pedig a hosszú távú elképzeléseket illeti, 2030 után, amikor a gyermekpolitikában történő változtatást követően megnövekedett számú, akkor már felnőtt korú fiatal belép a munkaerő piacra, mindenképp nagyarányú növekedést eredményezhet Kína gazdaságának.[1]
A kínai vezetés nagy döntés előtt áll. Egyrészt fentebb vázolt hamarosan bekövetkező, illetve napjainkban már jelentkező előre be nem kalkulált hatások, problémák alátámasztják, hogy Kína népességpolitikája egyre inkább revízióra szorul. Másrészt abban az esetben, ha a születésszabályozás szigorán lazítanak, az a gyors népességszaporulat vállalásával is jár. Melynek egyértelmű következménye, hogy az egyre növekvő számú lakosának élelmezését nem tudja majd hazai forrásból biztosítani, és egyben fel kell, hogy adja modernizációs, gazdasági törekvéseit.
2013.11. 18-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai
Tanszékének docense Dr. Salát Gergely tartott előadást „Gitárral a Nagyfal alatt – Rock zene
Kínában” címmel. Az előadás az említett egyetem Bölcsészet Tudományi Karán
került megrendezésre.
Dr. Salát Gergely egy igen érdekes kínai rock zenével nyitott,
megalapozva ezzel az egész előadás hangulatát.
Ezután a rock történetéről mesélt. Maga a műfaj angolszász eredetű, az 1950-es években alakult
ki. A blues, a country, a rock ’n roll, a rockabilly és a ghospel tekinthető a
gyökereinek, ezekből a stílusokból alakult ki a ma már külön műfajnak
tekintendő rock zene. Kínában a műfaj csak később vált ismertté és elfogadottá.
Eleinte, 1949-1980-ig a shidaiqu volt a legkedveltebb műfaj.
Ez a jazznek és a kínai népzenének volt az ötvözete. A nyugati hatás
eredményeként Shanghaiban alakult ki. A shidaiqu-t az 1949-es kommunizmus kialakulása miatt
betiltották. „Sárga zene” néven híresedett el, ami pornográf tartalmat jelöl. Aki
ezt hallgatta az bűncselekményt követett el, bár erre nem sok lehetőségük volt
az ott élőknek. Ebben az időszakban megszüntették a bárokat és a
kazettacsempészet sem volt lehetséges. Forradalmi dalok, mozgalmi nóták
jellemezték a korszakot, de ezekből is csekély számú volt jelen a zeneiparban.
Ezek természetesen dicsérték a rendszert, hirdették Mao Ce-tung nevét. Remek
példa erre a következő dalszöveg részlet:
„A kelet vörös, felkelt a Nap, Kínában megjelent Mao Ce-tung.” Az 1980-as évek végéig csak ezek a forradalmi indulók voltak
megengedettek, ezeken kívül csak néhány népdal lehetett jelen.
Ugyanezen időszakban csak egy „pár” kilométerrel arrébb
azonban újraéledtek a KNK-ból kitiltott shidaiqu stílusú zenék. Hongkongban és
Taiwanon újra virág korát élte az akkor már Gangtai-ra keresztelt stílus. Főbb
jellemzői a műfajnak a lassú tempó, a szerelmes hangulat és a „sziruposság”.
Mindezek ellenére a műfaj mégis közkedvelt volt és a mai napig is rendkívül
divatos Kínában. Az 1980-as év fordulatot hozott a zene terén. Sok külföldi
érkezett Kínába és ennek hatására, már a szerelemről és egyéb emberi
érzelmekről is lehetett énekelni, nem csak Mao Ce-tungról és a rendszerről.
A rock zene
Kínában
Kínaiul yaogun, ami rázás és gördülés jelentéssel bír. Náluk viszont nem csak az Európában megszokott
rock zene számít rocknak, hanem minden, amiben dob, gitár és basszus van. Érdekesség, hogy náluk ez még mindig megmaradt
szubkultúrának. Sokan hallgatnak rock zenét, azonban ez egy zárt közösség, úgy
mond kisebbség. Nálunk a rádiókban játszanak közkedveltebb rock zenéket (pl.:
Tankcsapda), azonban ott ez egyáltalán nem jellemző. Sőt! Ha Kínában sétálunk
és megkérdezünk egy átlagos embert, akkor nem fogja ismerni a rock zenekarokat.
A műfaj Peking egyetemi negyedeiben alakult ki, hiszen ide
sok-sok külföldi áramlott. Az ott élőknek ez egy hatalmas újdonság volt, hiszen
egy olyan zárt közösségben, mint amilyen Kína volt akkoriban, nagyon meglepő
volt az, hogy ekkora szabadsággal is lehet zenét írni, énekelni. Így hát megszületett a rock első generációja, az
észak-nyugati áramlat, avagy xibeifeng. Ez egy gyökérkereső mozgalom volt. Az
első énekesek abszolút képzetlenek voltak. A gyökerek Shaanxi tartományi
népdalokra vezethetők vissza. Ez nem egy túl fejlett tartomány, igazából
földművesek, parasztok lakták. Jellemző tehát a nyers és durva hang és
előadásmód.
A rock
megalapítója
Az első rock énekes Cui
Jian. Kínában őt tartják a rock nagyapjának. Egy tehetségkutatón indult,
ahol előadta a Yi wu suoyuo című számát. Magyarul annyit jelent: Akinek semmije
sincs.
Cui klasszikus zenei végzettséggel rendelkezik. 1984-ben
megalapította a Qiheban nevű együttest (Seven Ply Board – Hét rétegű deszka).
Nyugati-poprock stílusban játszottak, azonban túl nagy sikereket nem értek el,
viszont a rock történelmébe beírták magukat azzal, hogy ők használtak először
hangszereket. Szólóban viszont hatalmas sikereket ért el, koncertjein fiatalok
milliót ragadta magával. Rendkívül megmozgatta őket, hogy végre saját magukról énekelhetnek.
Az érzéseikről, vagy bármiről, ami éppen eszükbe jut.
A következő együttes, aki fontos szerepet töltött be a rock
történetben az ADC. Érdekesség, hogy
a tagjai között egy madagaszkári származású tag mellett a másik tag egy magyar
férfi volt. Ők adták ki az első kínai nagy lemezt. Rock ’n roll, az új nagy menetelés útján
címmel írták meg első dalukat, amivel 1989-ben a Tiananmen téri eseményeken is
részt vettek és a tér himnuszává is vált. Másik daluk Egy vörös rongydarab
címmel jelent meg, azonban ez be lett tiltva, hiszen élesen bírálta a
kommunizmust. A bandát Hobó munkásságához lehet hasonlítani, annyiban, hogy ők
is lázadók voltak, igen erőteljes politikai szövegeket írtak. Néhány címet még
érdemes megemlíteni a lemezről: Jiejue – Megoldás, Hongqixia de dau – Tojások a
vörös zászló alatt, Wuneng de liang – Erőtlenek ereje, Gei wo yidianr yanse –
Mutasd meg a színed. Ez a banda még azok közé tartozott, akik sajátos, eredeti
kínai rockot akartak csinálni, mint Cui Jian. Dalaikban a legkülönbözőbb kínai
hangszereket használták fel, hogy színesebbé és „kínaibbá” tegyék a rockot.
Erre jó példa egyébként még Cui Jian – Feile című száma.
Érdemes a klippet is megnézni, hiszen az egész a színpad
alatt játszódik, jelezve ezzel az underground jelleget. Ezzel a klippel zárnám is a rocknak ezen korszakát, hiszen
innen, az 1990-es évek elejétől egy új korszak indul, egy új nemzedékkel. A hős
kor, a kínai rock zene aranykora. Kopott albérletekben, egy gitárral a
világmegváltásról és a féktelen bulikról énekeltek. Akkora szabadságérzetük
volt ezeknek a fiataloknak, hogyha akarták volna sem lehetett volna betiltani
ezt a törekvést. Két irányzat alakult ki, az egyik, ami a nyugati elemeket
ötvözi a kínai stílussal, a másik pedig, ami csupán a nyugati mintát utánozza.
Az első irányzathoz tartozik az egyik legnagyobb együttes, Tangchao, akik hatalmas sikerre tettek
szert. Három lemezük jelent meg, még manapság is zenélnek. A banda nagy sikerű
fesztiválok headlinere. Legfőbb műfajuk a heavy metal volt. A front ember pekingi
opera énekesi végzettséggel rendelkezik, ez meg is mutatkozik a számaikban.
Témájuk a Han-kor, erre épülnek a klipjeik is.
Említésre méltó a He
Yong nevezetű együttes is, akik punk zenét játszottak, melyekben finoman
szólva kifejezték nem tetszésüket a világ felé. Egyik szövegük így szól: „A
világ, amiben élünk az egy szeméttelep”. Az énekesük később alkoholista lett,
majd öngyilkosságot kísérelt meg, de nem járt sikerrel.
Heibao is híres csapat, aki előszeretettel használja a baby szót, ebből is látszik ez, hogy ő azok közé tartozik, akik a nyugati stílust választották zenéjük alapjául. Íme tőlük is egy kis ízelítő.
A rock terjedésének jele az is, hogy létrehozták a Beijing
Midi Yinyue Xuexiao-t, azaz a Pekingi Zeneiskolát. Ez volt az első
professzionális zenei képzés Kínában. Ennek keretében rendezték meg a Midi
Modern Zenei Fesztivált, ami az első rock fesztiválként vált híressé és azóta
is ez vonzza a legnagyobb tömegeket. Vannak helyi Midi fesztiválok is, de a
központ az Peking maradt.
A következő rock zenei ciklus 1994-2000-ig a cenzúrák és az
anyagi ellehetetlenülés miatt a rock zene hanyatlásának kora. A
társadalompolitikai témák háttérbe szorultak, nem lehetett ebben a témában
zenélni. Közrejátszottak a pénzügyi kérdések is, hiszen rocksztárként közel sem
lehetett annyit keresni, mint amennyit pop énekesként, ezért a legtöbb rock
zenész áttért a popra, hiszen ott sokkal sikeresebbek lehettek. A hanyatlás
fontos oka még az, hogy meghalt Kurt Cobain és a Tangchao basszusgitárosa is. A
Tangchao tagja motorbalesetben halt meg, Kurt Cobain pedig fejbe lőtte magát.
Ezek alapján a többi rock zenész rájött, hogy a műfaj veszélyes, nem hogy nem
lehet belőle megélni, de még bele is lehet halni.
Ezután azonban a rock ismét újjászületett, jött a második
nemzedék, az új hang mozgalom, akik elváltak az első nemzedéktől. Csak a
nyugati irányzatokat követték, a legelterjedtebb stílusok pedig az extrem metal
és a post punk lettek.
Eddig nem lehetett külföldi CD-ket, kazettákat behozni,
ekkor azonban már olyan szintű nyilvánosságra tett szert a rock zenei törekvés,
hogy már folyóirat is jelent meg ilyen témában Zhongxing Yinyue címmel. Magyarul ez kemény stílusú zenét jelent. A folyóirat 2 havonta manapság is
megjelenik. A következő webcímen megtaláljátok az újság internetes elérhetőségét:
http://www.painkillermag.com/mag/?lang=en
A legnagyobb áttöréseket a 2000 utáni évek hozták. Rengeteg
kiadó jött létre, számos koncert került megrendezésre, külföldi lemezek
jelentek meg, a külföldi sztárok Kínában koncerteztek és ugyanígy a kínai
együttesek is koncerteztek külföldön.
A fesztiválok még inkább elterjedtek. Ugyanolyan jellegűek,
mint a hazai fesztiválok, csak sokkal nagyobb figyelmet szentelnek annak, hogy
hol rendezik meg. A választás mindig gyönyörű
természeti helyekre esik, mint például a Havas hegy vagy a Füves puszta
fesztivál.
Kis érdekesség, hogy 2003-ban a Rolling Stones, 2013-ban
pedig a Metallica is koncertet adott Kínában.
Az előadás végén Salát Gergely mutatott még néhány olyan
zenét, ami jellemzi a kínai rockot. A következőkben ezeknek a linkjeit találjátok.
Számomra a legérdekesebb a Mi san dao. Ez egy skinhead
banda, akik arról énekelnek, hogy mennyire utálják a rendőröket. A klip egy úri
ember arcával indul, aki horogkeresztes maszkot visel, hiszen ez náluk nem
olyan jelentőséggel bír, mint nálunk és nem is tiltott jelkép. Meglepett ez a
klip, hiszen sok helyről hallhatjuk, hogy az emberek úgy gondolnak Kínára, mint
egy olyan helyre, ahol hatalmas szigorban élnek az emberek és a kommunizmus
hatásai erősen érzékelhetőek. Ez a klip megmutatja mindenki számára, hogy a
valóság nem teljesen így néz ki, hiszen ha így lenne, akkor nyilván nem
kerülhetett volna napvilágra ez a klip sem. Itt van tehát ez a zene is, érdemes
meghallgatni: http://www.youtube.com/watch?v=p4finc4xlFQ
A Carsick Cars - Zhong Nan Hai című száma sem elhanyagolható,
hiszen a cím egy cigaretta márkát jelöl, azonban azt tudnunk kell, hogy a szó
jelentése: pártvezetők. A klipben az
énekes „cigi után sóvárog”, de igencsak kérdéses, hogy valójában is erről
szól-e ez a dal. http://www.youtube.com/watch?v=aLhQxXfKd7Y
Igen érdekes a következő férfi is. Nem vallja magát
transzvesztitának, de azért szeret női ruhákba öltözni és sminkelni is. Ő lenne tehát a
következő: http://www.youtube.com/watch?v=dj8vZ4VJJfE
Az orvosi személyzet veszélyben van Pekingben, derült ki Yang Wanli, Peng Yining és Tang Yue által készített jelentés alapján. A kínai közvéleményt komolyan megrázta a neves pekingi orvos Dr. Wang Yunije halála, akit október 25-én gyilkolt meg az egyik páciense, aki elégedetlen volt a doktor által rajta végzett orrműtéttel. A beteg egy 30 centis késsel szúrta le Wangot, aki a támadást követően belehalt súlyos mellkasi sérüléseibe. A 49 éves férfi volt az eddigi utolsó áldozata a gyorsan terjedő erőszakos támadásoknak.
Az egészségügyi alkalmazottak elleni támadások, a Kínai Kórházi Egyesület szerint, átlagosan majdnem minden második héten előfordulnak. Csak az elmúlt két hétben 6 komoly támadás történt. A fül-orr-gégészet részlegen dolgozók, sztrájkot hirdettek, a kollégájuk elleni támadás válaszaként. Ez az incidens egy országszerte elterjedő tiltakozást eredményezett az egészségügyi területen dolgozók körében, akik követelik a nagyobb védelmet és a nagyobb biztonságot a kórházakban.
Tiltakozó orvosok Wenlingben [2]
A lakosság nagy részét sokkolta az eset, azonban voltak olyanok is, akik a felháborodással ellentétes oldalon álltak: „Hallottam, amint egy bámészkodó azt mondta, kár, hogy csak egy doktor halt meg.”- nyilatkozta egy orvos Wenlingben, aki a neve elhallgatását kérte.
A betegek bizalma megromlott
„Nem bírtam abbahagyni a sírást, amikor az Interneten olvastam, hogy mi történt.” mondta Jiang Li, aki egy szintén abban a kórházban dolgozó közeli rokona. „Levegőt venni sem tudtam, amíg meg nem láttam a nevet. Hála Istennek, nem az én rokonom volt az.”
Wang karrierjének részletei még most is elérhetőek a Haodf-on, ami Kína legnagyobb Internetes platformja az orvosi szakmához, amely információkat biztosít a kórházakról, az orvosokról és a kezelésekről. Egy páciens üzente még mindig olvasható az oldalon, melyben megköszöni Wangnak az elvégzett műtétet.
Jiang szerint, Wangnak nagyon jó szakmai hírneve volt, de sajnos, az orvos-beteg kapcsolatok megromlottak pár doktor viselkedése miatt.
„Néhány orvos azzal keres több pénzt, hogy drága gyógyszereket írnak fel egyszerű betegségekre is vagy arra kérik a betegeket, hogy szükségtelen egészségügyi ellenőrzéseket vállaljanak. Ez a fajta viselkedés okozta a betegek bizalmának megromlását.” mondta Jiang.
A Nemzetközi Egészségügyi és Családtervező Bizottság 2012-ben publikált statisztikái azt mutatták, hogy az engedéllyel rendelkező orvosok száma 2006 és 2011 között 17,5 %-kal nőtt Kínában. 2011-ben körülbelül 2,5 millió engedéllyel rendelkező orvos volt az országban. Ugyanakkor, a kórházat látogató betegek száma több mint 60 százalékkal nőtt, mely 2011-ben összesen 63 milliárd, s emellett a fekvőbetegek aránya pedig több mint 90%-kal nőtt meg.
A kínai egészségügyi szakmával szemben elvárt, hogy több mint 6 milliárd beteget lássanak el minden évben, de alacsony bérek mellett. Az orvosok a vidéki területeken kb. 3 000 yuant keresnek havonta, miközben a városokban ugyanezért 8 000 – 9 000-et kapnak. Ez párosítva a kemény terheléssel, ahhoz vezetett, hogy sokan fordultak más pénzkeresési módokhoz, mint szükségtelen gyógyszerek vagy kezelések felírása, alkalmanként kenőpénz elfogadása a betegektől a megfelelő orvosi figyelemért.
"Ne legyen orvos!" [3]
A kínai kórházak közel 80 százalékában tapasztaltak erőszakot, amely az érintett orvosoknál mentális és fizikai egészségük sérülését okozott. A Kínai Kórházszövetség felmérése alapján, 316 kórházban az orvosok több mint fele a megkérdezésük során azt mondta, hogy a munkakörülmények szegényesek voltak és közel 40 százalékuk azt fontolgatja, kilép, elhagyja az orvosi szakmát és keres valami más alternatívát. A kórház-beteg kapcsolatok helyrehozása végett, néhány város saját regionális egészségügyi közvetítői bizottságot hozott létre.
Mióta 2011-ben ezek megalapításra kerültek jelentősen lecsökkentek a konfliktusok. „Hogy elkerüljük a problémákat, minden ellenőrzésre érkező gyerekről készítünk egy fényképet.” – mondta Gao Man, a 33 éves ápoló a pekingi Központi Gyermekgyógyászati Intézetből. Gao elmondása szerint, a szülők néha panaszkodnak, hogy a gyermeküknek rózsahimlője van, vagy vírusos fertőzése, amely bőrkiütést eredményez, vagy lefogyott, míg a kórházban kezelték, és hibáztatják az orvosokat, hogy nem megfelelően kezeljük őket. „ De mi nem tudjuk, hogy vajon a velünk való találkozás előtt vagy után betegedett meg rózsahimlővel.” Az orvosok és betegek közötti kapcsolat eléggé nehézkes. Amikor probléma adódik, jobb, hogy van fényképes bizonyíték a gyerekek állapotáról.
Internetes irányelvek
A növekvő számú erőszakos esetek miatt a kórházakban néhány nem hivatalos Internetes oldal orvosoknak szánt útmutatásokkal rukkolt elő. Az irányelvek 31 pontot tartalmaznak, melyek közül az utolsó: „Emlékeztesd magadat, hogy, a beteg, aki veled szemben ül, lehet, hogy a bíróságra visz.”
„Ha ez a fajta erőszak tovább folytatódik, nem fogják teljes mértékben elhatározni magukat az életmentés mellett. Nem tisztelnek minket, és nem védenek meg minket, tehát ki fog megvédeni minket, mikor éppen másokat mentünk? - kérdezi Yu Keyi, a Peking Union Medical College Hospital orvosa.
A Nemzetközi Egészségügyi és Családtervező Bizottság nemrégiben bejelentette, hogy magasabb szintű biztonságot fog biztosítani a kórházakban. Múlt évben, a bizottság és a Közbiztonsági Minisztérium közösen kiadott egy közleményt, melyben vállalja, hogy garantálják a kórházi dolgozók biztonságát. „Jelenleg amink van az csak egy kevés biztonsági őr gumibottal felfegyverezve. Néhányan közülük több mint 50 évesek, és tehetetlenek ha egy komolyabb eset bekövetkezik. Emellett a kórházi szobákban is ritkán találni jelzőgombot.”- mondja Yu, aki az utóbbi hat hónapot Saint Louisban (USA) töltötte.
Yu azt is elmondta, teljesen lenyűgözte az amerikai kórházak az őrsége, és a biztonsági tervek, melyek biztosítják, az egészségügyi dolgozok védelmét. „Egy részletes útmutató is van, mely elmondja, hogyan kezeljük a kórházi erőszakot. Az esetek osztályozása színkódokkal van megjelölve, így az emberek tisztában vannak a helyzetekkel, valamint a reflektációs lehetőségeikkel.
Alapvető értékek
Liu Xiaojing nővér szerint, jó látni, hogy mind a betegek, mind a kórházak részéről magas szintű az együttműködés a törvénnyel: „Egyszer egy orvosi gondatlansági esetet nyújtottak be, ahol mindkét fél a törvényes csatornákon keresztül látta a megoldást, nem pedig harcban. Minden kórháznak vannak elszánt ügyvédjei és a betegek megkaphatják a megfelelő jogi segítséget.”
Az elégedetlen betegek pedig be tudják jegyezni a panaszaikat, a kórházi hatóságok pedig visszajelzést küldenek. „De senkit sem hallottam csúnyán beszélni vagy erőszakosan viselkedni a kórházban, Kínával ellentétben, ahol szinte mindennapi eset.” –mondta.
Xiaojing elmondása szerint a kínai kórházak nem szerepelnek a közbiztonsági területek sorában, ami azt jelenti, hogy az erőszakos bűnelkövetők nem is büntethetők a zavarkeltés miatt. A szakértők most szorgalmazzák a közbiztonsági hivatalnál, hogy kórházak szerepeljenek a közbiztonságilag védett területek között és sürgetik egy olyan törvény megalkotását, amely biztosítja az egészségügyi szakemberek magasabb szintű védelmét.
Yang Wanli, Peng Yining és Tang Yue összefoglalóját [1] fordította Sárempek Fanni.
Források:
[1] http://usa.chinadaily.com.cn/china/2013-11/04/content_17078007.htm
A egész világot bejárták azok a képek amelyek a ázsiai óriás darázs (Vespa mandarinia) támadásairól készítettek az elmúlt hónapokban. A ősz folyamán rekord számú támadást és halálos esetet jegyeztek fel a kínai Senhszi tartományban, legfrissebb források szerint már 42 halálos áldozata van a felajzott támadásoknak és több mint 1600 embert kell kórházban ápolni ezek közül 37-en most is válságos állapotban vannak.
Az óriás darázs Ázsiában őshonos és a világ legnagyobb darázsfaja. Megtalálható többek között Koreában (ahol parancsnok méhnek nevezik), Kínában, Tajvanon (ahol tigris fejű méhnek hívják), Indiában és Sri Lankán, de leggyakrabban Japán mezőgazdasági térségeiben fordul elő (ahol óriás veréb méhnek hívják). Itt évi 30-40 halálos áldozata van a támadásoknak. Hozzá kell tenni, hogy már Amerikában is feljegyeztek támadásokat.
A darázs párzási időszaka éppen ősszel kezdődik - ilyenkor kifejezetten agresszívak - azonban csak decemberig aktívak. A legtöbb támadás a gyanútlan mezőgazdasági dolgozókat és az iskolásokat éri a tantermekben.
Mitől olyan veszélyesek?
Egy kifejlett példány teste körülbelül 3-5 cm hosszig terjed, ami nagyjából annyi, mint egy felnőtt ember hüvelykujja. Fullánkja 6mm-es.
Néhány "átlagos" példány (forrás: 444.hu)
Az áldozat tehetetlen a gyilkos darazsakkal szemben. A menekülés csak még jobban felhergeli őket és céltalan, hiszen 45 km/órás sebességgel képesek üldözni áldozatukat. Egy áldozat testén 200-nál is több csípést találtak. Ami pedig további bajt jelent, hogy a darazsakat vonzza az emberi izzadtság, az alkohol és minden étel és ital illata.
Mérge elpusztítja a vörösvértesteket, csípése szervi elégtelenséghez és könnyen halálhoz vezet. Ennél még veszélyesebb az allergiás reakció, amit a rovar csípése kivált. Az érrendszer olyannyira kitágul, hogy gyakorlatilag megáll benne a vér, gyakorlatilag elvérzel a saját érrendszereden beül, mindez pedig fulladással és szívinfarktussal járhat együtt. Ha ez mind nem lenne elég, eközben rágó szájszervével hatalmas lyukakat mar a bőrbe, ami az áldozatok szerint olyan érzés, mintha "forró körmökkel" vájnának a bőrödbe.
Mivel táplálkoznak?
A darázs intenzív ragadozó. Nem csak az emberre veszélyes, rendkívül súlyos károkat okoz a gazdaságban is. Közepes és nagyméretű rovarokat, például méheket, más darazsakat és sáskákat falnak fel. Egy-egy méhkaptár ellen összehangolt támadást indítanak. 40-50 óriásdarázs pillanatok alatt teljesen ki tud irtani egy kaptárt, mialatt egy darázs percenként könnyedén megöl 40 méhecskét. Így méhcsaládok tízezreit pusztítják el évente, csak Japánban, ezután pedig lárváikat megetetik a méhek lárváival.
Miért pont most? Miért ilyen intenzíven?
Egy kaptár ˙(forrás: dailymail.co.uk)
A választ a klímában és ezzel kapcsolatban a globális felmelegedésben kell keresnünk. Kínában az elmúlt években nagy a meleg és a szárazság. Ez az időjárás kedvez a darazsaknak, így túlszaporodtak és fészkeik elérték a városokat is.
Kína próbál környezettudatosabb politikát folytatni, ám sajnálatos módon az ennek kapcsán megnövekedett méretű erdők és növényzet is kedveznek a darázs terjedésének. Emellett a permetezés miatt természetes ellenségeik egyre kisebb számban akadnak például egyes madarak és pókok.
Mindezek ellenére a darazsak biológiai fontossága sem alulbecsülendő, ennek ellenére túlszaporodásuk igen veszélyes és káros. Tajvanon az ázsiai óriásdarazsat nagy mennyiségben vadásszák, cefrésítik és alkoholos italt készítenek belőle, Japánban pedig létezik egy ital, a VAAM energiaital, amelyben a darázsból kivont aminosavak is jelentős szerepet játszanak.
Hogyan védekeznek ellene Kínában?
"Csináldmagad" darázsirtás (forrás: qz.com)
Ennek már a fele sem tréfa. A magatehetetlen kínaiak már a hadsereget is bevetik a gyilkos darazsak ellen. Katonai lángszóróval irtják a fészkeket kevés sikerrel. A gyilkos darazsak megállíthatatlan tempóban szaporodnak.
Ha pedig éppen más dolga van a gárdának, akkor a helybélieknek kell kézbe venni az ügyet. A felhasznált eszközök rendkívül változatosak. Felhasználják a víz, a tűz, a méreg, a füst és a tűzoltóság erejét is. Az egyik ilyen népi módszer az, hogy egy pálca végére rongyot kötnek, amit benzinbe mártanak, és ezt tartják a darázsfészek alá. Ezzel a módszerrel csak az a bökkenő, hogy nem elég forró.
A tűzoltók hegesztőpisztolyokkal próbálkoznak újabban, ami 2000 fokon képes égni. Így kb. 5 perc alatt pusztítják el a fészket a menekülésre képtelen darazsakkal együtt. Mások dupla falú zsákot húznak a fészek köré egy botra erősített szerkezet segítségével. A csapdába esett állatokat utána már könnyű legyilkolni. Ezekkel az új módszerekkel tíz percre csökkent az eddig egyórás tusa, ami felgyorsítja a darázsirtást, így pedig egyetlen hét alatt akár 300 fészektől is megszabadulhatnak a kínaiak. Mindeddig "csupán" 710 darázsfészket sikerült eltörölni.
