2014. március 31., hétfő

Michelle Obama Kínába látogatott

Az amerikai first lady Peng Li-jüannak, Hszi Csin-ping kínai elnök feleségének meghívása kapcsán utazott a kelet-ázsiai országba. Az egy hetes diplomáciai útja során a két ország közötti kapcsolatot kívánta javítani.

Történelminek nevezi a kínai sajtó a látogatást, hiszen Michelle Obama az első first lady, aki az amerikai elnök nélkül látogatott el Kínába. Férje helyett édesanyja, Marian Robinson és két lánya, Malia és Sasha kísérte el. Látogatásával a fiatalok oktatásának fontosságát és erejét akarta hangsúlyozni, továbbá az információ- és a szólásszabadság fontosságát. A kulturális együttműködés mellett, a két ország közti cserediákprogram fejlesztésén is dolgozik.
Peng Li-jüan és Michelle Obama [1]
Egy hetes programja során távol kívánta tartani magát a politikától, így hivatalos programján szerepelt a Tiltott város meglátogatása a kínai first ladyvel. Múlt hét folyamán megtekintette a a Nagy Fala egy részét és felkereste az agyaghadseregéről híres Hsziant, valamint az óriáspandák "hazáját", Szecsuan tartományt is. Továbbá Mrs. Obama megtapasztalhatta a kaligrafikus kínai írás nehézségeit is, majd kínai diákokkal rövid ping-pong mérkőzést játszott. A hivatalos programján kívül, találkozott a kínai államfővel, Hszi Csin-pinggel is. A beszélgetésük során Michelle Obama hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kulturális és oktatási kapcsolatok erősítéséért utazott Kínába.

Barack Obama és Hszi Csin-ping  nemzetközi csúcstalálkozón vesz részt, ahol a vezető téma az ukrajnai válság, Észak-Korea nukleáris programja és a klímaváltozás kérdésköre. Hágában több mint ötven ország képviselője vitatja meg a nukleáris biztonság problémakörét.

Ertvein Brigitta

Források:
http://www.atv.hu/kulfold/20140322-michelle-obama-burkoltan-uzent-kinanak
http://hvg.hu/vilag/20140321_Ferje_helyett_anyjat_es_lanyait_vitte_el
http://www.washingtonpost.com/blogs/the-fix/wp/2014/03/27/just-how-popular-was-michelle-obamas-visit-to-china/
http://www.nytimes.com/2014/03/26/world/asia/michelle-obama-mixes-some-politics-into-china-trip.html
http://edition.cnn.com/2014/03/20/politics/michelle-obama-china/
http://hu.euronews.com/2014/03/21/kulturalis-misszio-michelle-obamat-fogadta-a-kinai-elnok-is/

Kép:
[1] http://pekingikacsa.blog.hu/2014/03/21/pekingben_az_amerikai_first_lady

2014. március 26., szerda

A Dalai Láma látogatása a Fehér Házban

2014. február 21-én a reggeli órákban találkozott a jelenlegi amerikai elnök, Barack Obama és Őszentsége a Dalai Láma. A majdnem egy órán át tartó megbeszélést a Fehér Ház Térképtermében   tartották, ahol a sajtó nem jelenhetett meg. [1] 

Az utólagos beszámolók szerint többek között szó esett a felekezetek közötti kommunikáció fejlesztéséről és az emberi értékek védelméről, hogy milyen vezetői képességek szükségeltetnek a 21. században, és hogy hogyan lehet erkölcsös vezetői generációt kinevelni a jövő számára és Tibet gazdag kultúrájának megőrzéséről is szó esett. 

A Dalai Láma és Barack Obama amerikai elnök [7]
Őszentsége nem most találkozik először Obamával, ilyen találkozóra már sor került 2010-ben és 2011-ben is. [2]  A 78 éves vallási vezetőt eddigi hosszú pályafutása alatt már Jimmy Carter, Bill Clinton az idősebb és a fiatalabb George Bush is vendégeként üdvözölhette. [3] Az ifjabb George Bush-t emberként kifejezetten kedveli is a Dalai Láma. [4] 

Tibet sajátos helyzete miatt a Kínai Népköztársaságban a kínai kormány nemtetszését fejezte ki a két vezető találkozójával kapcsolatban. Zhang Yesui, a külügyminisztérium második embere a sikeres találkozó után kijelentette, hogy Tibet Kína belügye, amibe az USA így erőszakosan beleavatkozik. Tudvalevő, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem támogatja Tibet függetlenségét, de mégis fogadja annak vezetőjét- érvel Kína, majd folytatja: A kínai-amerikai együttműködés és jó kapcsolat alapja, hogy egymás érdekeit, és kívánalmait figyelembe veszik. Ez a lépés pedig pont ez ellen szól, ugyanis Kína a Lámát a tibeti szecesszionisták vezetőjeként tartja számon. [5] A külügyminisztérium kijelentette, hogy egy megvalósult találkozó esetén az Egyesült Államoknak konkrét lépéseket kell tenniük a két ország kapcsolatának újbóli rendbe hozásáért, de hogy ez alatt mit értenek, nem részletezték. A találkozóra Kína rosszallása ellenére is sor került. 

Mit is kell tudni röviden a Kína-Tibet viszonyról? 

A Dalai Láma jelenleg száműzetésben él Dharamszalában, Indiában. 1959-ben kellett elhagynia hazáját. A hidegháború alatt, az ötvenes években kezdődött meg Tibet Kína általi megszállása. Több tízezer katona vonult be -az egyébként vitatott területi kiterjedésű- Tibetbe, néhány éves harcok után a Lámának menekülnie kellett a politikailag elnyomott és katonailag megszállt országából, amely Tibeti Autonóm Tartományként Kína része lett, a mai napig vitatott keretek között. A Tibeti Központi Adminisztráció, avagy emigráns kormány, az egyetlen hatóság, amely továbbra is fenntartja Tibet önállóságának elvét. [6] 

Az elmúlt években több lázadás is történt a kínaiak ellen (szerzetesek felgyújtották magukat, kínai kereskedőkre támadtak, boltjaikat kifosztották), amelynek a Tibeti Központi Adminisztráció szerint 100-150 halálos áldozata volt, ám Kína minden ellenállást elfojtott. 

Az Amerikai Egyesült Államok kapcsolata Tibettel eleinte a hidegháború alatt – részint a koreai háború területi közelsége miatt – támogató jellegű volt. Azonban az 1970-es évek elején az amerikai-kínai viszony javulni kezdett, miután Richard Nixon amerikai elnök találkozott Mao Zedong-gal a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnökével. A javuló viszony miatt, ezután Tibet támogatása is alábbhagyott. 
Mao Zedong és Richard Nixon 
A Nobel-békedíjas Dalai Láma nem tartja magát a tibeti függetlenség élharcosának, csak szeretne minél szélesebb körű autonómiát kivívni hazájának. Kína viszont pont az ellenkezőjében hisz, ezért a már említett külügyminisztériumi nyilatkozatban arról is szó esett, hogy a Népköztársaság nem csak az USA-nak, de egyik államnak sem javasolja a Dalai Lámával való diplomáciai kapcsolatfelvételt. A Dalai Láma mindezek ellenére kifejezte abbeli reményeit, hogy amerikai támogatással javulhat a kapcsolata Kínával.  

Boncz Bettina
Források:
[1] http://www.bbc.com/news/world-asia-china-26271596
[2] http://tibet.net/2014/02/22/his-holiness-the-dalai-lama-meets-with-president-barack-obama/
[3]http://www.dalailama.com/biography
[4] http://www.politico.com/blogs/click/2012/04/dalai-lama-i-love-george-w-bush-121581.html
[5]http://news.xinhuanet.com/english/china/2014-02/22/c_133134386.htm
[6]http://tibet.net/

Képek:
[7] http://news.bbcimg.co.uk/media/images/73104000/jpg/_73104773_008775016-1.jpg
[8] http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/cb/Nixon_Mao_1972-02-29.png

2014. március 7., péntek

Terrortámadás Kunmingban – A kínai 9/11

Március 1-jén a Dél-nyugat Kínában fekvő, Yunnan tartománybeli Kunmingban kegyetlen mészárlásra került sor, mely megrázta Kína egész lakosságát és a nemzetközi médiát is. A civil lakosság ellen irányuló támadás 29 halottat és több mint 140 sérültet hagyott maga után. A sérülteket Kunming 11 kórházában látják el jelenleg is. A kínai sajtó, a támadás súlyának kifejezésére, az eseményt „kínai 9/11”-ként emlegeti. 

Vélhetően egy 8 fős, férfiakból és nőkből álló szeparatista csoport támadta meg az utasokat és a várakozókat a kunmingi vasútállomáson. A támadók hosszú késeket rántottak elő, majd hatalmas vérontást rendezve, könyörtelenül leszúrták, megkéselték  az ott lévő embereket. A helyszínre érkező rendőri alakulatok kezdetben könnygázzal próbálták megfékezni az elkövetőket, de mivel ez hatástalannak bizonyult velük szemben, így be kellett vetniük fegyveres erőiket. A rendőrség még a helyszínen megölt négy elkövetőt, egyet pedig sérülten elfogtak és kórházba szállítottak.

A sérült áldozatokat ápoló egyik orvos állítása szerint, a terroristák jól képzettek voltak, hiszen a vágások túlnyomó része pontosan belsőszerveket célzott meg.  További információról azonban nem számolhatott be, ugyanis a sérültek szobái elé és az orvosok mellé rendőröket állítottak, akik azt felügyelték, hogy senki se szivárogtasson ki információt a sérültekről, így az állapotukról és a számukról sem. A családok számára annyit mondhattak, hogy az érintette kártérítésben részesülhetnek a kormánytól. [1]

A kunmingi vasútállomás a támadás után [5]
A történtek nagyon megrázták a túlélőket. Yang Haifei, az események egyik sérültje szerint, miközben ő éppen jegyet vásárolt a pénztárnál egy csapat feketébe öltözött ember vette be az állomást és késsel támadtak a várakozókra. Tekintet nélkül korra és nemre, a már földön sérülten fekvő embereket is addig szúrták, míg halálos döfést nem mértek rájuk. Elmondása szerint döféseik fő célpontja a fej, a nyak és a váll volt.

Qiao Yunao, egy 16 éves diák éppen várt a vonatra, amikor az emberek hirtelen sikoltozva elkezdtek szaladni, majd csak annyit látott, hogy egy férfi elvágja egy másik nyakát, ömlött a vér, majd összeesett. A fiatal lány annyira megijedt, hogy egy gyorsétterembe szaladt, többen követték őt menedék reményében. A lány látott két férfit a támadók közül, akik gyümölcsvágó késsel hadonászva szaladtak az emberek után, és aki csak az útjukba került lemészárolták. A történtek után a lakosok rettegnek utcára menni sötétedés után [2]

A hatóságok jelenleg is fokozott megfigyelés alatt tartják a területet. A rendőrség ellenőrzőpontokat állított fel a városból kivezető utakon, hogy meggátolják gyanúsítottak kijutását. A történtekért az Uighur nemzetiségi csoporthoz tartozó szeparatistákat okolják, akiknek az Észak-nyugat Kínában fekvő Xinjiang ad otthont.

Március 3-án este a kínai nemzeti hírügynökség, a Xinhua bejelentette, hogy a három további gyanúsítottat elfogták. Fény derült arra is, hogy a 8 fős terroristacsoport vezetője Abdurehim Kurban okolható a támadásért. Mondhatjuk, hogy az ügy lezártnak tekinthető? Bizonyos tekintetben korántsem, hiszen a lakosok emlékeibe örök időkre beleégett az elmúlt egy hét borzalma. [3]

A helyiek megemlékezése az áldozatokról [6]
Vasárnap este, 24 órával a történtek után a lakosok, hogy kifejezésre juttassák együttérzésüket összegyűltek és együtt virrasztottak a vasútállomásnál. Gyertyát gyújtottak az áldozatok emlékére, szív alakot formázva belőlük a terrortámadás dátumával. A tömegből egy férfi azt mondta a barátainak, hogy: „ Ha két órával korábban jövök ki az állomásra, én is az áldozatok között lennék..” - Tehát csak szerencse kérdése? Jókor jó helyen, vagy épp rosszkor rossz helyen? Bár távol történtek tőlünk ezen események, de a mindennapi hírekből értesülhetünk róla, hogy lázong az egész világ. Ennek ellenére, míg az ember személyesen érintett nem lesz, nehéz belegondolni, hogy mindez bárhol és bármikor megtörténhet. [4]

Varga Ramóna

Források:
[1] http://www.theguardian.com/world/2014/mar/02/kunming-knife-attack-muslim-separatists-xinjiang-china
[2] http://www.cbc.ca/news/world/kunming-train-station-attack-leaves-dozens-dead-1.2556302
[3] http://time.com/11432/china-kunming-terror-attack-uighurs/
[4] http://www.theguardian.com/world/2014/mar/02/kunming-knife-attack-muslim-separatists-xinjiang-china

Képek:
[5] http://www.theworldofchinese.com/wp-content/uploads/2014/03/kunming-master.jpg
[6] http://pbs.twimg.com/media/Bhy3SVuIEAAh8W2.jpg:medium