Karrier vagy család? - avagy a shèngnǚ kérdés

Mint minden társadalomban, Kínában is egyre több negatív hatás éri a pártában maradt lányokat. Gonosz megjegyzések és csúfolódások kísérik útjukat, egyes társadalmakban még hajlott korukban is tegezik őket, ezzel tagadva meg tőlük a férjezett asszonyoknak kijáró tiszteletet. 

A kínai mentalitással kapcsolatban általában a kényszeres hagyománykövetés jut eszünkbe. Az ősi tradíciók követése, a szülők tisztelete, a becsület óvása mindenek felett. Ezért is kényes téma a középkorú nők egyedülállósága. Más kultúrákban a hasonló korú egyedülálló nőket karrieristáknak hívják, akik előbb egzisztenciát szereznek és csak ezután gondolkodnak a család alapításon. Fontos számukra az anyagi függetlenség, az önállóság, a tudat hogy az életüket kézben tartják. Természetesen ez elképzelhetetlen egy Kína kaliberű ország esetén, ahol a hatóságok negatív kampányba kezdtek a vénlány lét felszámolására segítségül hívva a média erejét. A hagyományokból kiindulva eleve feszélyezve érezték magukat a pártában maradt hölgyek, ezek után következtek a sértő kifejezések, mint a "leftover" vagy akár "shèngnǚ (剩女)", amely magyar fordításban annyit tesz hogy maradék nő. Xinhua szótár (Kína hivatalos értelmező kéziszótára) készítése során is felvetődött a shèngnǚ kifejezés felvétele, de szerencsére lemondtak az ötletről, mert bántónak érezték. A durván degradáló terminust a média viszont agresszívan terjeszti, melynek következményeként még nagyobb nyomás nehezedik a kínai nőkre.

A pár nélküli nők kor és terület szerinti megoszlása Kínában

A média továbbment a címkék felaggatásánál és külön kategóriába sorolta be a hölgyeket, amelyet a     "Tudd meg, hogy a maradéknők melyik típusába tartozol!" cimű cikkben közölt. Három kategóriát hozott létre, amelyek életkor és gazdasági státusz alapján osztályoznak: 

1) sheng dou shi típus: leginkább harcos maradék néven magyarítható.  Ahogy a névből már sejteni lehet, ide azok a 25-27 éves nők tartoznak, „akiknek még van bátorságuk, hogy harcoljanak egy partnerért”. 

2) bi sheng ke típus: Ide a 28-30 évesek tartoznak, akiknek korlátozott lehetőségeik vannak egy romantikus kapcsolatra, de a legjobb, ha nem is erőlködnek már. 

3) qi tian da sheng típus: a 35 feletti egyedülálló nők. Az elnevezés egy régi kínai mesére, A majom király történetére utal. 

A szabályozás dióhéjban

A vénlányok, úgymond elterjedésében komoly szerepet játszottak a kormány egyéb intézkedései. Köztudott hogy Kínában bevezették az egyke politikát, hogy tudatosan szabjanak gátat a gyors népesség növekedésnek. Hivatalosan 4 fő eleme van : 

A. Késői házasságkötés

B. Késői szülés

C. „Egy házaspár – egy gyerek” 

D. „Jobb minőségű csecsemők”

Ez azt jelenti, hogy viszonylag magas a házasságkötés korhatára (nőknek 20 év, férfiaknak 22 év), a párokat arra ösztönzik, hogy későn vállaljanak gyermeket, és ekkor is csak egyet, a két gyermekes párok egyik tagját – hivatalos szó használat szerint – „rábeszélik”, hogy sterilizáltassa magát, valamint ha a magzat nagy eséllyel valamilyen fogyatékossággal születne, törvény kötelezi az anyát az abortuszra. A gyakorlatban a népesség szabályozás eszközei helyenként változnak, és a szelíd feddéstől a különböző kedvezmények megvonásán át, a kényszerített abortuszig terjedhetnek. 

A párválasztás nehézségei

A törvény sikeressége kérdéses, hiszen vidéken a házaspárok többségének több gyereke van. Ezenfelül a magányos nők helyzetét sem könnyíti meg, mivel ha csak egy gyerek vállalható akkor “inkább fiú legyen” elv az uralkodó. Így érthető a jelentős eltérés a nemek megoszlásában: a kínai Nemzeti Statisztikai Iroda nemrég kimutatta, hogy körülbelül 20 millióval több 30 év alatti férfi él az országban, mint nő. 

A megfelelő társ megtalálása nehéz feladat

Ez közel sem jelenti azt hogy könnyű lenne a pár választás folyamata, ugyanis a kínai férfiak életkor és iskolai végzettség alapján lefelé házasodnak. Elterjedt az a vélemény, hogy a legjobb partinak számító, "A" kategóriás férfiak "B" kategóriás nőket vesznek el, a "B" kategóriás férfiak pedig "C" kategóriás nőket, és így tovább, tehát végül az "A" kategóriás nők és a házasság szempontjából legkevésbé vonzó férfiak maradnak egyedül.

A családok szégyellik ha túlkoros szinglilányuk van. 1950-es években az átlagos városi nő még 20 éves kora előtt elkelt. A felsőfokú tanulmányok elterjedésével ez az életkor emelkedett, de a nők többsége még az 1980-as években is 25 éves kora előtt férjhez ment. A BBC riportja szerint manapság Kínában a házasság kötéshez ideális kor lélektani határa 27 év körül van, egy 2010-ben készült felmérés szerint tízből kilenc kínai férfi úgy gondolja, ennyi idős korára egy tisztességes nő már legyen férjnél. 

A kínai állami média 2007 óta használja a shèngnǚ, vagyis vénlány kifejezést. Ebben az évben hívta fel a kormány a figyelmet arra, hogy az egykepolitika és a lánymagzatok elvetélése miatt kialakult nemi kiegyensúlyozatlanság súlyos gondot jelent az országban. Sokan úgy vélik hogy a nyilvánvaló férfi többség mellett könnyű lenne a hölgyeknek ideális párt találni,a kialakult sikertelenséget a nők válogatós kedvére írják. Ez ésszerű következtetés, de ezen felül számos oka van a kudarcnak. 

Házassági felmérést végeztek 2010-ben melynek eredménye a következő: A megkérdezettek  45% aggódik azon, hogy ha most férjhez mennek akkor 5 házasság kötésből egy válással fog végződni;  42% a szabadságát félti, 37,5 % a család felelősségétől fél, 31% a lakás miatt aggódik. Nem is beszélve a férfiak elvárásairól: szép, okos, család centrikus nőt keresnek, aki hajlandó feláldozni a karrierjét, hogy több időt töltsön a házimunka elvégzésével és a gyermekneveléssel. 

Tehát nincs könnyű dolguk a kínai nőknek, ha minden elvárásnak meg akarnak felelni. Nem csak a család részéről nehezedik rájuk súlyos nyomás, hanem a kormány is szorgalmazza mielőbbi férjhez menésüket. Az állami házasság szervezés megoldás lenne a pár nélkül maradt frusztrált férfiak számának csökkentésére. De nem oldaná meg a nemek közti súlyos mértékű eltolódás problémáját. Minden esetre a szándék nemes, még ha a kivitelezés hagy maga után némi kivetnivalót. 

                                                                                                       Ertvein Brigitta

Források:

http://www.dailymail.co.uk/femail/article-2285865/Chinese-men-want-wives-easier-control-How-Chinas-high-flying-single-women-rejected-male-suitors-intimidated-successes.html

http://www.chinahush.com/2013/06/13/has-china-exaggerated-the-leftover-women-problem/

http://edition.cnn.com/2013/08/18/world/asia/on-china-single-women-leta-hong-fincher/index.html

http://www.origo.hu/nagyvilag/20130223-egesz-kina-ferjet-keres-a-venlanyoknak.html
http://offbeatchina.com/wp-content/uploads/2012/04/Leftover-women109.png