Mi az? Az elején kicsi, de hamar megnő, szőrös és a csajok majd megzabálják? Hát persze hogy az óriáspanda. A vizsgaidőszakban engedtem a kísértésnek és végül nem Kína alkotmányos reformjainak a társadalomra kifejtetett hatásairól kezdtem el írni egy három részes cikksorozatot, hanem inkább az Ursus melanoleuca, vagy újabban Ailuropoda melanoleuca nevű állatról. De vajon ezek a legendás állatok milyen szerepet töltenek be pontosan a Kínai Népköztársaság külkapcsolataiban, vagy hogy mi köze van a márciusban eltűnt Maláj utasszállítóhoz a pandáknak?
Egy kis állattan.
Ezek a fekete-fehér bundájú megközelítőleg másfél méter hosszú állatok a medvék családjába tartoznak, bár évmilliókkal ezelőtt elváltak a barna vagy grizzly medvék fajától. Amúgy egyes szakértők szerint a medvék és a mosómedvék családja között helyezkednek el, de most tekintsünk rájuk önálló rendszertani nemként és nem családként. Táplálékforrásuk a bambusz, amelyet nagyon alacsony tápértéke miatt akár egy nap 14 órán át keresztül is fogyasztanak. A fennmaradó időben szívesen alszanak, esetleg játszanak egy kicsit, majd megint lefeküdnek néhány órára.
A kínai neve 大熊猫 (dà xióng māo), azaz óriás medvemacska. Ennek eredetére két féle verzió létezik. Az első szerint a pandák szeme, pontosabban pupillájuk, elütve a többi medvéjétől, a macskák szeméhez hasonlóan függőleges írisszel rendelkezik. Ez ihlethette meg a kínai névadókat. E verzió ellen szól, hogy más tartományokban a pandára, mint kizárólag medvére hivatkoznak, amikor különböző nevekkel illetik őt.
A másik verzió a vörös panda nevű jószághoz köthető, melynek külleme és mozgása inkább hasonlít egy mácskáéra, mint medvéjére. Kínai neve 小熊猫 (xiǎo xióng māo)，azaz kis medve macska. Ő is szereti a bambuszt, és egészen a XIX. századik csak őt illette meg a panda név, és csak később kapta meg a „kis” jelzőt, hogy elkülönítsék az óriás pandától. A magyar nyelvben is létező panda név eredete amúgy nepáli: „poonya”, a jelentése bambuszevő. Manapság már mindkét állat szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján, mint fenyegetett állatfaj.
Pandák és Kína
Minden egyes panda a Kínai Népköztársaság tulajdona, tehát az állatkerteknek hivatalosan a kínai államtól kell igényelniük őket, lehetőleg páronként. Még mielőtt bárki nekifogna a kérvény megírásának, hogy beszerezzen egy pár pandát a kertbe a kutya mellé, jobb ha tisztában van a következőkkel. Mivel veszélyeztetett állatról van szó, szigorú tartási követelményeknek kell megfelelni. Egy panda pár ára évente 1-3 millió dollár. Tehát bérelni lehet csak őket, általában 10 évig megvenni nem. A fenntartási költségek további 400 ezer dollár körül mozognak, ez fedezi például a bambusz beszerzését. Ezentúl ott van még a szakképzett személyzet, és a megfelelő élettér kialakítása. Ennyibe kerül például a skót edinburghi állatkertnek is a pandák bérlése. Amúgy az állatok érkezése megkoronázott egy 2,6 milliárd fontos üzletet az Egyesül Királyság és Kína között.
Már az ősi Kínában is közismert volt ez a lassú mozgású, nyugodt állat. A béke jelképe is volt, ám Han dinasztiában a győzelmet is szimbolizálta. Erre utal egyik ősi neve is, a 貔貅(píxiū: mitikus állat, mely győzelmet arat a gonosz felett vagy bátor katona jelentésével bír). Ezen felül az igazságosság állata is, hisz étrendjét tekintve nem árt soha más élőlényeknek.
Panda diplomácia
A modern Kínában szerepe átértelmeződött. Bár már a korábban is adományoztak kínai előkelők pandákat más uralkodóknak, ez a gyakorlat igazán csak a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió egymástól való eltávolodása után élénkült fel, mikor Kína elkezdett a nyugat, főleg az Egyesült Államok felé nyitni. 1970-es években. De az Egyesül Királyság is ekkor kérte első két pandáját a Kínai államtól, akik meg is érkeztek néhány héttel később.
A belföldi állatkertek nem fizetnek a pandákért. Volt is ebből bonyodalom, mikor Tajvannak is felajánlottak egy pár pandát, mint ajándékot. A külföldi adás-vételeket általában „A veszélyeztetett állatfajok nemzetközi kereskedelmi egyezménye” útján bonyolítják le. Ezt nem kell követni akkor ha országon belül marad az állat. Szárazföldi Kína nem tekintette irányadónak az egyezményt, hisz álláspontja szerint Tajvan Kína része, míg az ajánlat idején kormányzó, erősen függetlenség párti tajvani Demokratikus Progresszív Párt az állatok visszautasítása mellett döntött. Végül is a kormányváltást követően újra a Kuomintang került hatalomra, aki jóval konstruktívabban viszonyul a szárazföldi Kínához, így megérkezhetett Tuan Tuan és Yuan Yuan. A helyzetet úgy simították el, hogy a Kínai Köztársaság kijelentett, hogy ő nem aláírója a fentebb említett egyezménynek, így szükség se volt a procedúra követésére az állatok átvételekor, illetve Kínai állatkertek is kaptak ritka őshonos tajvani fajokat. ,
A legutóbbi panda ajándékozáskor Malajzia jutott két pandához, az országok diplomácia kapcsolatainak 40
születésnapja alkalmából, ám a Malaysian Airline eltűnését követő diplomácia feszültségben a márciusi céldátum helyett csak két hónappal később, májusban költözhettek be a jövevények a kuala lumpuri állatkertbe.
Hogy pandázzunk?
Szerencsére nem kell túl messzire mennünk, hogy Pandát láthassunk, a bécsi Schönbrunn Állatkertben, ahol érkezése óta Európában egyedülálló módon sikerült szaporítani őket, él egy pár. Általában a reggeli etetés idején a legaktívabbak, akkor lehet őket játékon kapni, a nap többi részében a leglehetetlenebb módon fetrengenek a fák ágai között, vagy valamelyik mászókájukon. De aki ennél is többre vágyik, az jelentkezhet évi hétmillió forintos fizetésért pandagondozónak a szecsuani panda központba. Akik viszont nem tudnak legalább Ausztriáig menni a pandákért egyelőre várniuk kell, sajnos akármennyire is megéri az állatkerteknek hosszútávon beszerzésük, sajnos a Budapesti Állat- és Növénykert egyelőre nem tervezi bérlésüket, de a Facebookon lehet csatlakozni a pandákat követelő csoportjához is.
Lipcsei Ádám
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése