2013 tavaszán, mint az köztudott, hisz nem volt olyan médium a világban, ami nem számolt volna be róla, vezetőváltás történt a Kínai Népköztársaságban. Márciusában Wen Jiabao-t Li Keqiang váltotta a miniszterelnök székben, míg Xi Jingping lett Hu Jintao után az ország következő elnöke és Kínai Kommunista Párt főtitkára. Az új miniszterelnök egyik első dolga egy olyan szabadkereskedelmi övezet koncepciójának kidolgozása volt, amire nem volt példa Kínai addigi történelmében. Ez a Sanghaji Szabadkereskedelmi Zóna.
A Sanghaji Szabadkereskedelmi Zóna négy, már meglévő terület összevonásából létrehozott, 29 km2 –es terület, mely a Pudong repülőteret, Yangshan kikötőt, a Waigaoqiao vámmentes övezetet és annak szomszédját, a Waigaoqiao logisztikai parkot foglalja magába. Ezen területek már elve fontos helyszínei voltak az import-export és átmenő kereskedelemnek, és most már a körzetben olyan vámraktárak nyitására van lehetőség, ahol vámmentesen tárolhatják a kereskedők az áruikat, lehetőség van az országba való importálásra vagy helyben újra feldolgozhatják és tovább szállíthatják termékeiket. Emellett a külföldi pénzügyi szolgáltató szektor is különösebb adminisztráció nélkül telepedhet meg és a RMB-t konvertibilis valutaként használhatják a folyó fizetési mérleg elszámolásainál. Hat szolgáltatási szektorban várnak befektetőket, ezek a pénzügyi, tengerkereskedelmi, kereskedelmi, kulturális, szociális és az egyéb szolgáltató szektor, melybe beletartoznak a jogi szolgáltatásokat nyújtó cégektől az utazási irodákon át a befektetési tanácsadó cégek. A szabadkereskedelmi övezet létrejöttével Sanghaj fel tudja majd venni a versenyt a többi hasonló rendeltetésű területtel. [5][7][8]
 |
| A főkapu [9] |
Miért csak „majd”?
A kereskedelmi zóna egyelőre még csak teszt üzemmódban üzemel, ami szeptember 29-én kezdődött. A tesztidőszak magába foglalja a fokozatos jogszabály háttér megalkotását a tapasztalatok elemzése során. Erre többek között azért van szükség, mert az ország rugalmatlan gazdasági szerkezete és jogszabályi háttere nehezen tette eddig lehetővé, hogy külföldi gazdasági szereplők ennyire szabadon tevékenykedhessenek Kína területén. Csak hogy jelentőségét növelje, a miniszterelnök és több magas rangú vezető, mint Sanghaj polgármester az első számú gazdasági projectnek nevezte a övezet elindítását. A kormányfő beiktatási utána első belföldi útja is a metropoliszba vezetett.[1][4]
Miét jó ez Kínának?
A Sanghaji Kereskedelmi Zóna kihívója lehet a régió fontos kereskedelmi övezeteinek, mint például Szingapúr vagy a Busan (Dél-Korea). Eddig azok a kínai beszállítók, akik a szárazföldi Kínába importáltak, a termékeiket az országon kívüli, mondjuk az egyik, fentebb megnevezett városok kikötőiben kellett elraktározniuk, ami plusz költségeteket jelentett nekik. A Londoni Metal Exchange, ami most már a Hong Kong Exchanges and Clearing tulajdona és a világ legnagyobb fémtőzsdéje, már jelezte is hogy meg szeretné nyitni első raktárait. Multinacionális vállalatok költöztethetik ide regionális pénzügyi központjaikat. Be tud segíteni a Hongkongi Árutőzsdének az áruk elraktározásában. Segítheti Sanghajt azon törekvésében, hogy a világ egyik legnagyobb kereskedelmi központjává váljon, illetve a város bevételei is jóval magasabbak lehetnek, mint eddig.[4][6][7]
Miért jó ez másoknak?
Például azért, mert a külföldi pénzintézetek teljesen sajáttulajdonú részlegeiket nyithatják meg megkerülve azt a 2 éves folyamatot, mikor is engedélyeztetni kell a bankként való működésüket a Kínai Bankszabályozási Bizottsággal. Különböző vállalatok vagy a már említett LME is megnyithatja első raktárházait, amit eddig legközelebb Hongkongban tudtak csak megvalósítani. A kereskedelmi övezet és az azt övező változások hosszútávon liberalizálhatják a kínai árfolyam politikát és a RMB világszerte konvertibilis valutává válhat, azaz szabadon át lehetne váltani, nem csak a folyó fizetési mérleg elszámolásit illetően. A külföldi vállalatok szabadabb környezetben fektethetnek majd be az országban.[3][6]
 |
| A szabad-kereskedelmi zóna térképe [10] |
Nem mindenki örült az ötletnek
Kínai kívüli sajtóorgánumok beszámoltak arról, hogy kezdetben a vaskalapos pártagoknál azért kiverte a biztosítékot a gazdasági reformmal egyenértékű projekt. Hibába volt maga a miniszterelnök a leghangosabb szószólója a terv kidolgozásának, számos egyeztetés és néha szenvedélyes kirohanásra volt szükség a részéről, hogy végig vigye a javaslatot a különböző bizottságokon, mint a bankszabályozási bizottság vagy az értékpapír felügyeleti bizottság. Mert az ugye nem ritka, hogy nem mindig van egyetértés a különböző szaktárcák között, de az elég ritkán fordul csak elő, hogy különböző bizottságok egymással összefogva menjenek, neki magának a kormányfőnek.[2]
Szép remények…
Az a jövő kérdése lesz, hogy mennyire sikerül jól ez a tesztidőszak. Mindenesetre, már maga a koncepció példaértékű lépés Kína részéről, a világgazdaságba való szélesebb integráció felé. Már csak az pozitív hozadéka lehet a projektnek, hogy sokkal kiszámíthatóbb jogszabályi környezet fogadja az országba befektetni szándékozó külföldieket. A gazdasági válság után, a folyamatosan csökkenő gazdasági teljesítmény rákényszeríti az országot, hogy végigvigye a zóna kibontását és további, hasonló lépéseket, gazdasági reformokat jelentsen be, ha nem szeretne lejjebb csúszni a ranglétra mostani fokáról és végül kiteljesedhessen a 19. század közepén indult modernizációs folyamat.[8]
Lipcsei Ádám
Források:
[1] http://www.bbc.co.uk/news/business-24322313
[2] http://www.scmp.com/news/china/article/1282793/li-fought-strong-opposition-shanghai-free-trade-zone-plan
[3] http://www.scmp.com/business/banking-finance/article/1278262/beijing-eases-entry-foreign-banks
[4] http://www.scmp.com/business/commodities/article/1279090/new-trade-zone-lead-push-futures
[5] http://www.shanghaidaily.com/Business/economy/Shanghai-makes-free-trade-zone-its-top-priority/shdaily.shtml
[6] http://sbr.com.sg/economy/news/3-biggest-impacts-shanghai-free-trade-zone-singapore
[7] http://www.integrationpoint.com/globaltradenews/index.php/2013/07/new-shanghai-free-trade-zone-expected-to-influence-futures/
[8] http://www.economist.com/news/china/21587237-new-enterprise-zone-could-spark-wider-market-reformsbut-only-if-bureaucrats-ease-their-grip
Képek:
[9] http://img.news.sina.com/business/p/2013/0924/U45P5029T2D631479F24DT20130925095203.jpg
[10] http://www.france24.com/en/20130906-hong-kong-warns-complacency-over-chinese-trade-zone
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése