Buzna Viktor: Jó bornak nem kell cégér?

Az egységes fellépés hiánya miatt boraink piacot veszítenek Kínában

Hiányzik az egységes magyar borstratégia – ez derül ki lapunk helyszíni tudósításából. A távol-keleti piacot közelről ismerők szerint bár a magyar bornak a luxuscikkek között a helye, a közös fellépés hiánya miatt hazánk jelenleg a moldáv és a román termékekkel versenyez. Eközben Peking szűkíti a piacot, s küszöbön a komoly szigorításokkal fenyegető, új élelmiszeripari-törvény. Mindez az exportadatokon is meglátszik: a korábbi ugrásszerű növekedés után, tavaly először csökkent a Kínába irányuló borexport.

Nehéz terep

Míg 2011 és 2012 között megduplázódott hazánk Kínába irányuló borexportja, tavaly közel 114 ezer literrel kevesebb jutott belőle a távol-keleti ország piacára. A Vidékfejlesztési Minisztérium frissen kiadott számadatai szerint, míg 2012-ben több mint 1045 tonna bort exportáltunk Kínába, addig 2013-ban ez a szám kevesebb, mint 932 tonna volt. Vagyis majdnem 11 százalékos csökkenést kell elkönyvelnünk ezen a borpiacon, ami a magyar bortermelők számára tavaly összesen több mint 92 és félmillió forintos kiesést jelentett.

A folyamat már csak azért is baljós, mert Kínát a jövő legnagyobb borimportőreként tartják számon. A hvg.hu márciusi cikkébenaz írta: a világon tavaly a kínai fogyasztók itták a legtöbb vörösbort, körülbelül 1.8 milliárd palackkal vásároltak belőle.

Mindenki elhitte, hogy a kínaiak milliárd liter-számra isszák a bort, csakhogy ez véleményem szerint egyáltalán nem igaz – válaszolt a korábban napvilágot látott hírre ZuoShi-Hong, a Magyar Kézműves Borászok Szövetségének kínai tagozatának elnöke. A kínai piacon, magyar borokat és borkultúrát népszerűsítő egyesület szakembere ugyanis rámutat egy fontos különbségre: a nyugati hírekben megjelent számok az exportadatokat mutatják, amelyek nem azonosak a belföldi értékesítési adatokkal.

A kereskedő szerint a két számadat között azért lehet hatalmas a különbség, mert Kínában a bor – különösen a nehezen beazonosítható értékű – kedvelt ajéndéktárgya volt az állami vállalatoknak és elsősorban nem fogyasztásra, hanem ajándékozásra, kisebb-nagyobb szívességek viszonzására használták. A kínai piacon ugyanis egy-egy neves típushoz csillagászati érték társul. Az olyan nagy múltú pincészetek borai, mint a bordeaux-i Chateau Lafite, vagy a burgundi Romanée-Conti ára palackonként tízezer juanről, vagyis háromszázhetvenezer forinttól indul. Összehasonlításképp a hazai Bortársaság kereskedőház internetes oldalán a Chateau Lafite ára százhatezer forint. ZuoShi-Hong kérdésünkre hangsúlyozza, ez csak a kereskedői ár, ami a többszörösére rúg, mire a fogyasztó asztalára kerül, elérheti a negyvenezer juant, közel másfél millió forintot.

Ennek következtében a minőségi bor, egyéb luxuscikkekkel együtt a pekingi kormányzat által indított korrupció-ellenes kampány célkeresztjébe került, ez pedig az exportra is kifejtette a hatását. Először a Reuters hírügynökség írt a piac visszaeséséről 2012-ben, mikor a kormány napirendjére került a korrupció csökkentésének ügye. Akkor egy hongkongi borkereskedésre hivatkozva még abban az évben huszonöt százalékot csökkent a fogyasztás.

Bár a világon a kínai borpiac az egyetlen, ami drasztikus növekedést mutat, ez a tendencia a jövőben lassulni fog – véli Kárteszi Ágnes, a pekingi magyar nagykövetség mezőgazdasági szakdiplomatája. A korrupció-ellenes kampány tapasztalatai szerint a borimportot kevésbé érinti. Ennél fájóbb, hogy Peking az állami szférában uralkodó dőzsölésnek tavaly hadat üzent, így megtiltotta a bor fogyasztását, s a protokoll-célú ajándékozását is.

A magyar boroknak tehát egyre nehezebb terepen kell helytállniuk, s Peking hamarosan újabb akadályt gördít az export útjába. A szakdiplomata elárulja: egy-két éve napirenden van az élelmiszer-ipari törvény módosítása, s annyi már tudható, hogy ez a borimportra is hatással lesz. - Ha a jelenleg ismert formájában lép hatályba a tervezet, az katasztrofális lehet számunkra – teszi hozzá.

Az új törvény ugyanis előírná, hogy nemcsak az exportáló borászatot,  hanem annak minden beszállítóját is akkreditáltatni kell, ami a szakdiplomata tapasztalatai szerint akár évekig fennakadásokat okozhat  a kereskedelemben. Ez nem minden: külügyes forrásaink szerint szabályoznák, hogy a pincészetek csak a saját termelésű szőlőjéből készített bort árusíthassák. Az európai termelés azonban nem így működik, a borászok többsége több helyről vásárolja fel a szőlőt. Kárteszi Ágnes minderre úgy reagált, nem más ez, mint adminisztratív piacvédelem. Kína saját bortermelése fokozatosan kiépül, az állam pedig egyre erősebben beavatkozik, hogy a kellő piacot megszerezze borászai számára.

Diplomáciai körökben úgy hírlik, az élelmiszeripari törvénymódosítás körül heves viták zajlanak a pekingi bürokrácia falain belül, ezért várhatóan puhulni fog a kínai álláspont. Kárteszi Ágnes hozzáteszi, jelenleg is folynak az egyeztetések a kínai féllel, ezeken nyolc ország szövetségében a magyar nagykövetség is részt vesz.

Csúcsra termelünk

Miközben a kínai piacért hidegháború zajlik, a távol-keleti ország borkultúrája forradalmát éli. Kovács Nimród, a Magyar Kézműves Borászok Szövetségének elnöke szerint a kínai fogyasztókra aggatott sztereotípiák már nem mindig igazak.

Gyakorta tapasztaljuk, hogy a kínai átlagembereknek kifinomultabb ízlelő érzéke van, mint az átlag európaiaknak – válaszolta kérdésünkre a bortermelő. Mint mondja, az itteni kulináris kultúra roppant sokszínű, így van olyan kínai ember, aki egy-két kóstolás után már kiérzi azokat a halvány különbségeket, amiket egy nyugati csak több éves borfogyasztás után képes.

Bár az értékesítés szempontjából fontos és szerencsés a gazdag kulináris kultúra, abban valamennyi szakember egyetért, hogy a kínai piac megszerzésében a „sznobhatás” a döntő. A borfogyasztás ugyanis óriási divat, s a vásárlókkal azt kell megértetni, a magyar termék exkluzív élményt nyújt.

Magyarországot ékszerdoboz jellege képessé tehetné arra, hogy kis szériájú, de magas minőségű borokat helyezzen el a kínai piacon – véli a szövetség elnöke, s megjegyzi: erre már csak azért is szükség van, mert a nagy bortermelő vidékekkel bíró országoktól eltérően, hazánk nem képes az itt elvárt tömegtermelésre.

Kína kapcsolatokra épülő ország, s ez a borpiacra is igaz – válaszol Kárteszi Ágnes, amikor arról kérdezzük, miként lehet a magyar árukat felső kategóriás termékként eladni. Szerinte ez csak a megfelelő kapcsolatokon keresztül valósulhat meg, a kulcsfigurákhoz eljutni azonban nehéz. E csoport elérése részben sikerült: egy svájci pénzintézet vezetője a pekingi magyar nagykövetségen szervezi éves ügyféltalálkozóját. A kiemelt partnereknek adott vacsorán nemcsak hogy magyar borokat szolgálnak fel, de a borászok személyesen mutatják be termékeiket. Az ehhez hasonló, egyedi kapcsolatokon keresztül végzett promóció persze önmagában kevés, ezért a magyar borok sűrűn szerepelnek kiállításokon és versenyeken is.

Nem csak pénzkérdés

Miért nem látszik meg mindez az exportadatokon? A lapunk nyilatkozó szakemberek szerint ennek főleg anyagi okai vannak. A legsikeresebb exportőr, Franciaország évente körülbelül 3 millió eurót költ a kínai borpiac megszerzésére, ezáltal annak felét tudhatja magáénak. Eközben hazánk olyan, alig ismert bortermelő országokkal van versenyben, mint Bulgária, Románia vagy Moldávia, ami már csak azért is aggályos, mert Magyarország borpromóciós költségvetése azért annyira nem csekély. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) tavaly biztosított öt országot célzó, három évnyi borpromócióra összesen hárommillió eurót. Értesüléseink szerint a program nem túl sikeres: a támogatásban részesült pincészetek promóciós tevékenységük felét önrészként kell biztosítaniuk, ami a legalacsonyabb, 25 ezer eurós összeg esetén is közel 8 millió forint. Nem egyértelmű tehát, hol jelennek meg a piacszerzésre szánt milliók, ráadásul a FVM csak az egyik forrás. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), a Külügyminisztérium, a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) valamint a tavaly megnyitott Magyar Kereskedőház Zrt. is népszerűsíti a magyar bort Kínában. A büdzsék méreteit feszegető kérdéseinkre a Külügyminisztérium nem reagált, a másik három kulcsszereplő, a HITA és az MT Zrt. valamint a Magyar Kereskedőház Zrt. pedig ugyanazt a választ adta: külön, a borpiacok megszerzésére szánt büdzsé nincs, az ugyanis más tevékenységek alá tagozódik be.

A promóciós költségek elköltése is kaotikus képet mutat. Arra vonatkozóan ugyanis nincs hivatalos adat, pontosan mely magyar és kínai szervezetek végeznek piacszerzési tevékenységet, így az sem világos, ki, mely piacokért felelős.

Pekingben a nagykövetség és a tavaly ősszel átadott Magyar Kulturális Intézet közösen végzi e tevékenységet. A fővároson kívül Sanghaj és Hong Kong is igen népszerű, itt a HITA, az MT Zrt. és a Magyar Kereskedőház Zrt. is egyaránt aktív. A lapunknak nyilatkozó több szakember ugyanakkor jelezte, hogy a telített óceánparti régió mellett szükség lenne az új termékekre nyitottabb, belső-kínai piacokra is odafigyelni.

Először az MT Zrt.-t kérdeztük arról, miért Sanghajra fordítják erőforrásaikat, amit így indokoltak: „az új trendek iránti növekvő érdeklődés miatt célszerű Kína kereskedelmi fővárosára koncentrálni”.  Példaként, májusban két sanghaji agrárexpón volt standja a szervezetnek, tavaly ősszel pedig a kifejezetten boroknak bemutatkozást biztosító rendezvényen jelentek meg. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy szándékoznak-e a jövőben Kína egyéb piacain is nyitni, a szervezet elmondta, jelenlegi keretükből nem tudnak további terültekkel tervezni.

A sanghaji piaccal kapcsolatban lapunk azt is megtudta: a Sanghaji Magyar Borplatform nevű társaság több otthoni pincészet összefogásával fogja népszerűsíteni a hazai termékeket.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) Hongkongot célozza, ami azonban több szakember szerint Sanghajnál is szűkebb piac. Bár a szervezet segítségével egy tavalyi kiállításonmagyar bor vitte el a Legjobb Kelet-Európai Bor címet, ám ahogyan arra egy borkereskedő felhívta lapunk figyelmét, Hongkong nem Kína, fogyasztói köreik és kultúráik is eltérnek egymástól. A HITA-t is megkérdeztük, miért hanyagoljákaz egyszerűbb piacokat. Válaszlevelében a szervezet előrevetítette, tervezi Kína kisebb városainak elérését is.

Tavaly jött létre az exportot serkenteni hivatott Magyar Kereskedőház Zrt., amely szintén Sanghajban és Hongkongban aktív. Vezérigazgatója, Kerekes György telefonon elmondta: hiba volna megismételni azt, ami az európai piacon történt, nevezetesen hogy a magyar borokat az alsó- és középkategóriában jegyzik. A vezérigazgató azzal egyetért, hogy Kínában luxuscikként kell megjelenni a hazai borokkal, ezért céljuk, hogy ismert szállodák alkossák ügyfélkörüket. Hozzátette, a kellő arculat kialakításához a sanghaji és hongkongi kiállításokon, versenyeken keresztül vezet az út, ezt követően szándékoznak Kína más piacait is megszerezni.

Egység nélkül

Azt valamennyi szereplő elismerte, nagyon hiányos a kommunikáció. Ennek pedig nemcsak az a következménye, hogy a magyar promóció szinte kizárólag két-három kínai nagyvárosra irányul, de a párhuzamos szervezés miatt végül nagyobb költséggel, kevesebb helyen jelennek meg a magyar borok. Úgy tudjuk, többször előfordult, hogy több városban, egy időben voltak jelen magyar borászok, az előzetes egyeztetés hiánya miatt azonban nem tudták őket a különböző eseményeken körbeutaztatni.  

Mindebből érzékelhető, hogy Magyarországnak nincs egységes borstratégiája, annak ellenére, hogy a lapunk által megkérdezett szinte valamennyi szereplő nagy szükségét érzi. De ki vállalhatná egy egységeges koncepció kivitelezését? A Külügyminisztérium, a VM és a HITA, mint állami szervek kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, maradt tehát az MT Zrt. és a Nemzeti Kereskedőház. Az MT Zrt. kérdésünkre elmondta: formális egyeztetés mindeddig nem történt, noha a Magyar Turizmus Zrt. kész kooperálni. Megjegyzik, bár részükről van törekvés, sajnos a piaci szereplők együttműködési készsége és társfinanszírozási hajlandósága igen alacsony.

Szomorú dolog, hogy így van – válaszolt Kerekes György, a Magyar Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója, amikor az egységes borstratégia hiányáról kérdeztük. A vezérigazgató elmondta, a kereskedőház feladatai között szerepel a piaci szereplők közötti kommunikáció segítése, ezért keresik a kapcsolatot a lehetséges partnerekkel. A lapunknak nyilatkozó szakemberek ugyanakkor megjegyezték, eddig kevés aktivitást mutatott a tavaly átadott pekingi iroda, s remélik, ez csak a kezdeti nehézségek miatt alakult így. Azt ugyanis valamennyien hangsúlyozták, a kereskedőház profiljába illene leginkább bele a kívánt állami bábáskodás.

Ezzel a kereskedőház vezetője is egyetértett. Elmondta, jelenleg a szervezet a hálózatépítés fázisában van, Kerekes szerint azonban félév múlva eljutnak arra a szintre, hogy – kellő támogatottság esetén – vállalják a feladatot.

Buzna Viktor (Peking)

Megjelent: 

Magyar Nemzet - Belföld 6.o.
2014.06.20.

Lipcsei Ádám: Lodz Kelet-Ázsia Konferencia 2014

Idén 10. alkalommal rendezték meg június 5-6. között a lengyelországi Lodzban a „Lodz East Asia Meeting” nevű konferenciát, amely idén az európai és kelet-ázsiai együttműködés új lendülete alcímet viselte. A számos országból érkezett előadók főleg gazdasági és politikai jellegű paneleken beszéltek többek között Kína és Kelet-Európa együttműködéséről illetve annak gazdasági és politikai átalakulásáról, más dél-kelet ázsiai országok regionális szerepéről, Japán világpolitikai helyzetéről vagy éppen Észak-Korea bel és külpolitikájáról, illetve a félsziget déli részével való kapcsolatáról az összegyűlteknek. A két napos rendezvény helyszínéül a Lodz Egyetem Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Kara szolgált, ahol volt szerencsém nekem is egy panel erejéig belehallgatni az érdekes előadásba.

Konferencián a lengyel szakértők mellett helyet kapott néhány magyar előadó is, illetve a Magyar Külügyi Intézettől Matura Tamás moderálta a „Selyem Út Gazdasági Öv”-ről szóló panelt. Itt meghívott vendégként megjelent a 14 nyelven beszélő és ennél tízszer több országba utazó Jerzy Bayer veterán diplomata, aki az előadás végén kommentálta az előadók monológját, de erről majd később.

A panel központjában a Közép-Kelet-Európa és Kína kapcsolatai álltak. Az első részben Dominik Mierzejewski professzor a rendezvényt szervező intézménytől, a „Selyem Út 2.0”-ról beszélt, Kína Csendes-óceánt a Balti-tengerrel összekötő gazdasági útvonalról. A még idén májusban a kínai kormány által bejelentett nagyszabású project lényege,[1] hogy a történelmi útvonal mintájára egy olyan nemzetközi infrastruktúra-hálózatot hozzanak létre, mellyel Kína erősítheti regionális együttműködését az útba eső országokkal és Európával, „fejlessze az ember közötti barátságot egy szebb jövő érdekében.” Ebben a projectben a Kelet-Európai régió hídfőként („桥头堡”) szolgálna Nyugat-Európa felé. A Xianból induló út többek közt Belső-Ázsián, Iránon, Irakon és Törökországon keresztül Európába és Oroszországba egészen Nyugat-Európáig tartana. Ennek érdekében Kashgarban már különleges gazdasági övezetet is kialakítottak első lépésként. Azonban rengeteg akadálya lehet a megvalósításnak. Többek között az útvonal számos instabil területen fut keresztül, mint Uyguria vagy Irak, illetve az Egyesült Államok közelgő afganisztáni kivonulása is tovább ronthat a biztonsági helyzeten a közel-keleti régióban. Ezentúl számos környezetvédelmi kihívással is szembesülni fog a gazdasági szuperhatalom. A cél eléréséhez számos új bilaterális megegyezés szükséges az arab országokkal, de a NATO-val és az EU-val is tárgyalni kell. A jüan konvertibilitásán is dolgozni kell még.

A konferencia plakátja [3]

Turcsányi Richárd a Masaryk Egyetemről a régiónkban Kína gazdasági és politikai céljait vizsgálta. Szerinte Kínának érdeke, hogy új piacokhoz és hogy technológiai forrásokhoz jusson Közép-Kelet-Európában. Ezt jól tükrözi, hogy főleg az energia és technológiai szektorban fektetnek be. Továbbá vonzza őket az olcsó, ám képzett munkaerő. Külön kiemelte a regionális összehasonlításban a magyar adatokat, így megtudtuk, hogy a magyar államkötvény fogy a legjobban a régióban és hogy a Visegrádi-országok osztozkodnak a kínai FDI aránytalanul nagy részén. A kínai befektetés célja egyértelmű, erősíteni szerepét és stabil politikai kapcsolatokat építésen ki a már EU tagállam keleti országokban és a potenciális tagjelöltek között és támogatja integrációjukat.

Justyna Szczudlik-Tatar a Lengyel Külügyi Intézettől a 16+1-ről beszélt. A 16 a már fentebb is említett közép-kelet-európai országok összessége (a 2004 után az EU-hoz csatlakozott kke-i országok és még nem tagállamok, mint Szerbia, Montenegró vagy Albánia), a +1 meg Kína. A program lényege, hogy egyesével, de egy cél érdekében ápolja kapcsolatait Kína a régió országaival a gazdasági és politikai lehetőségek kihasználása érdekében. A tárgyalás alapját a már említett Uniós érdekszférán túl a volt szocialista múlt és az ebből fakadó mélyebb diplomácia kapcsolatok szolgáltatják. A program része lett az egyéves találkozó az országok vezetőivel, ahol az addigi folyamatokat elemzik és tárgyalják tovább és meghatározzák a teendőket az elkövetkező 1 évre.

Jerzy Bayer nagykövet úr

Ezt a tavalyi bukaresti találkozón fogadták el a 12 bukaresti irányvonal között. Itt még többek közt szerepel a 2014-es év „KKE-Kína befektetési és üzleti kapcsolatok népszerűsítés évének” kinevezése, aminek keretében lehetőség nyíljon ilyen események megszervezésére, mint egy Kína KKE miniszteri találkozó a gazdasági és kereskedelmi együttműködés előremozdítása érdekében, tanácskozás Kínába a makrogazdaságról és befektetési lehetőségek bővítéséről. Szándéknyilatkozat egy KKE-Kína Kereskedelmi Kamara felállításáról a különböző országok kereskedelmi kamaráinak társulásával. Befektetési fórum szervezése Csehországban. Része még a listának a pénzügyi együttműködés elősegítéséről, tudományos, technológia és környezetvédelmi együttműködésről szóló pontok.  A helyi önkormányzatokkal való együttműködés megvalósítása érdekében egy KKE-Kína helyi önkormányzatok asszociációjának felállítása [2]

Az utolsó előadó, Tomasz Jurczyk a „Selyem Út 2.0”ától független, de profilban tökéletesen beleillő Lodz-Chengdu majdnem 10 ezer km-es tehervasút vonalat mutatta be. A vonat 12-14 napon keresztül halad Kazahsztán, Oroszország és Fehéroroszországon át egészen Lengyelországig, ahol az áru szétosztása történik nyugat felé. Az útvonal előnyel, hogy jelenleg ez a leggyorsabb szárazföldi útvonal Kína és Európa között. Az építkezést olyan nagy cégek is támogatták, mint a Dell vagy a Huawei, de persze másoknak is rendelkezésére áll a nagy vonatút. Az útvonal apropóján a Lodz és Chengdu közötti kulturális és oktatási együttműködés is pozitív irányban fog átalakulni, így például lehetőség lesz a városban tanuló hallgatóknak különböző ösztöndíjakat megpályázniuk Szecsuanba.

Videó a projectről itt érhető el.

Az előadás végén Jerzy Bayer nagykövet úr fűzött megjegyzéseket az elhangzottakhoz, amikor is hamar lehűtötte a kedélyeket megjegyzéseivel. Párhuzamot vont a kora újkori gyarmatosítás és Kína Közép-Kelet-Európa politikája között, illetve csökkentette az egész jelentőségét, hogy Kína ezt, mint egy kísérletet használja a még nagyobb szabású, más régiókba irányuló gazdasági expanzió érdekében. Érdekes volt hallgatni a Xi Jinping elnök és Li Keqiang miniszterelnökről szóló elemzését, ahol többek közt megtudtuk, hogy előbbi pozíciója és jelleme sokkal biztosabb, sokkal konfliktuskereső és heves vérmérsékletű, aki nem veti meg az alkoholt és a nagy lakomákat (- amikor Xi Fujian tartományban tevékenykedett, akkor diplomata ebben a konzuli kerületben dolgozott.), és a családja makulátlan maradt a Kulturális Forradalom idején. Utóbbi viszont sokkal nehezebb pozícióból indult, hisz az ő apja is áldozata volt a forradalom idején a retorzióknak. Jelleme is sokkal visszafogottabb és kimértebb. A gondolatmenetet azzal zárta, hogy „amíg Xi Jinping van hatalmon, addig semmi jó nem történhet.”

Beszélgetés Jerzy Bayer nagykövet úrral

Sajnáltam, hogy több előadásra nem volt lehetőségem elmenni, vagy ha igen csak a végére sikerült beülnöm más elfoglaltságok miatt, vagy szimplán azért, mert a kurzus elmaradt. Viszont ami  még szimpatikus volt, egy olyan panel beszorítása menetrendbe, ahol mesterszakos hallgatók is előadhattak. Itt szó volt a kínai demokratikus mozgalmakról, Tajvan és Kína növekvő együttműködéséről, a japán tárgyalás kultúráról és a szecsuan tartomány példáján levezetve a kínai lokális kormányzati rendszer fejlődéséről és nemzetközi együttműködésükről. A színvonalas előadásokat csak alig zavarta a hallgatók tapasztalatlanságából fakadó előadói hiányosságok. A kérdésekre is jól sikerült válaszolniuk. Remek lehetőség volt, hogy ők is megtapasztalják a szakmai élet, ezen momentumait. Aki többet szeretne tudni a részletes programról vagy a konferenciáról az az alábbi linken nézelődhet:

http://www.leam.uni.lodz.pl/

Lipcsei Ádám

Források:

[1] http://news.xinhuanet.com/world/2014-05/08/c_1110604423.htm

[2] http://gov.ro/en/news/the-bucharest-guidelines-for-cooperation-between-china-and-central-and-eastern-european-countries

Kép:
[3] http://www.leam.uni.lodz.pl/wp-content/themes/responsive/images/featured-image.png

Kína és Tajvan: Harc a békéért

Új cikksorozatunkban szeretnénk olvasóinknak kisebb betekintést nyújtani a kínai kül- és belpolitika útvesztőibe azáltal, hogy a Kínával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket rövidebb cikkekben boncolgatjuk. Ehhez várjuk az Önök ötleteit is, így együtt nyerhetünk egyre nagyobb rálátást erre a fantasztikus országra. A cikksorozat első része Kína és Tajvan viszonyát igyekszik bemutatni.

Amikor a 20. század elején a kínai császárság intézménye megszűnt, Kína egysége megtört. A központ és a tartományok fokozatosan távolodtak el egymástól. Egyerős központi kormányzat hiányának következtében a katonai magánhadserege jelentették a legjelentősebb hatalmi erőt az országban. Ennek következtében Szun Jat-szen lemondott elnöki posztjáról Jüan Si-kaj javára, aki egy nálánál jóval nagyobb, és erősebb hadsereggel rendelkezett. 1912 augusztusára létrejött a Kuomingtan, és a kétkamarás parlament, a valóságban azonban a hatalom még mindig Jüan Si-kaj kezében volt, aki nem sokkal mindezek után kísérletet tett önmaga császárrá koronáztatására. 1916-ban az elnök meghalt, a tartományok pedig ismételten eltávolodtak a központtól, teret adva a hadurak kormányzásának.

Az első kommunista erők megjelenése Szun Jat-szen nevéhez fűződik, aki igyekezett egy erősen központosított, Szovjetunióhoz hasonló egységes pártot kialakítani Kínában, felülkerekedve ezzel saját kudarcán. Sikerült egyesítenie a Kínai Kommunista Pártot és a Kuomingtant, így a két fél között megszűnt a versengés. A kiépítettségben „törésvonalak” keletkeztek 1925-ben, amikor is Szun Jat-szen meghalt, és a helyébe Csang Kaj-sek lépett. Felszámolta az egységfrontot, kiváltva ezzel a kommunisták ellenállását. Harc harcot követett, több százezer ember meghalt, míg nem az ellenállás végleg megszűnt. Volt azonban egy ellenfél, akivel Csang Kaj-sek nem tudott mit kezdeni: Japán. Az új „ellenfél” szükségessé tette egy ismételt egységfont kialakítását, így léphettek színre a nacionalista kommunisták.

Kínának nem volt más szövetségese a Szovjetunión kívül. A Népszövetség bár elítélte a Japán agressziót, nem szándékozott beavatkozni a „vitába”. Kína helyzetét az sem könnyítette meg, hogy idő közben kitört a polgárháború. A japánok, a kollaboráló csapatokat saját hazájuk ellen fordítva szították tovább a tüzet, mely végül a nacionalisták kapitulációjához vezetett, akik Tajvan szigetére menekültek. 1949. október 1-ján Pekingben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. A Kínai Népköztársaság törvénytelennek nyilvánította a Kuomintang tajvani uralmát, míg a tajvani kormány önmagát tartotta Kína törvényes kormányának, és nem ismerte el a Kínai Kommunista Párt uralmát.

Kína és Tajvan kapcsolata és katonai ereje [1]

Az Egyesült Államok már a kezdetektől Tajpejt támogatta, és nem ismerte el Mao Ce-tung hatalmát a sziget felett. 1971-re kezdett enyhülni a konfliktus, végül pedig 1991-re háborús állapot véget ért. Az USA pedig elismerte az „egy Kína” elvet, egy jelentős különbséggel: nézetük szerint Tajvan Kína része, de nem a kommunista Kínáé, mert a pekingi kormányzat sohasem gyakorolt szuverenitást Tajvan felett. Az „egy Kína” elv lényege, hogy a kínai kormányzat és diplomácia részéről mindenképpen ki kell tartani a „világon csak egy Kína van” felfogás mellett. Tajvan Kína része, Kína szuverenitása és felségterülete nem megosztható, a tajvani kérdés tisztán kínai belügy. Ez a nézet mind a mai napig fenn áll.

Az enyhülés ellenére továbbra is voltak határsértések, és kisebb konfrontálódások  szigetország és az anyaország között, egészen 2008-ig. A Kuomintang elnöki posztját immár Ma Jing-csiu vette át. Neki köszönhetően megindult a közeledés a „két Kína” között. Tajvanon megindult a turista forgalom, egyre sűrűbbek lettek a repülőjáratok a két terület között. Egyre jobban erősödtek a kereskedelmi és gazdasági viszonyok, ami csak tovább mélyült az elnök 2012-s újraválasztásával. 2014. február 1-jén sor került az első hivatalos találkozóra is a két állam vezetői között.

A folyamat nagyon lassan halad előre, de már megindultak a politikai tárgyalások, ezért Kína pozitívan látja a jövőt. Egy biztos, a két fél viszonya, eddig sosem látott erőfeszítések árán, javulni látszik, ami bíztató mind Tajvan, mind Kína szempontjából nézve.

Sárempek Fanni

Források:
http://www.publikon.hu/application/essay/367_1.pdf
http://biztpol.corvinusembassy.com/?module=corvinak&module_id=4&cid=6&scid=88
http://korkep.sk/cikkek/kulugyek/2014/03/04/lepesrol-lepesre-a-kinai-tajvani-kozeledes
http://www.chinaembassy.hu/hu/ztlm/twwt/t84625.htm

Kép:
[1] https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgl7v07y0DL_U18o_Gfgqzq0M9jZnAAc0t99KNj_fAg-BQi9w0Kuaac6RME7fM_-r0UD1sjIt3lOaEDmlyfYjUAvX41X5xoRJ8PXZdqqUb3_OPBaj-T5tU6CkuDfErdYwR3MLQ-s32nCFiz/s1600/us_postal_service_logo-325.gif

Michelle Obama Kínába látogatott

Az amerikai first lady Peng Li-jüannak, Hszi Csin-ping kínai elnök feleségének meghívása kapcsán utazott a kelet-ázsiai országba. Az egy hetes diplomáciai útja során a két ország közötti kapcsolatot kívánta javítani.

Történelminek nevezi a kínai sajtó a látogatást, hiszen Michelle Obama az első first lady, aki az amerikai elnök nélkül látogatott el Kínába. Férje helyett édesanyja, Marian Robinson és két lánya, Malia és Sasha kísérte el. Látogatásával a fiatalok oktatásának fontosságát és erejét akarta hangsúlyozni, továbbá az információ- és a szólásszabadság fontosságát. A kulturális együttműködés mellett, a két ország közti cserediákprogram fejlesztésén is dolgozik.

Peng Li-jüan és Michelle Obama [1]

Egy hetes programja során távol kívánta tartani magát a politikától, így hivatalos programján szerepelt a Tiltott város meglátogatása a kínai first ladyvel. Múlt hét folyamán megtekintette a a Nagy Fala egy részét és felkereste az agyaghadseregéről híres Hsziant, valamint az óriáspandák "hazáját", Szecsuan tartományt is. Továbbá Mrs. Obama megtapasztalhatta a kaligrafikus kínai írás nehézségeit is, majd kínai diákokkal rövid ping-pong mérkőzést játszott. A hivatalos programján kívül, találkozott a kínai államfővel, Hszi Csin-pinggel is. A beszélgetésük során Michelle Obama hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kulturális és oktatási kapcsolatok erősítéséért utazott Kínába.

Barack Obama és Hszi Csin-ping  nemzetközi csúcstalálkozón vesz részt, ahol a vezető téma az ukrajnai válság, Észak-Korea nukleáris programja és a klímaváltozás kérdésköre. Hágában több mint ötven ország képviselője vitatja meg a nukleáris biztonság problémakörét.

Ertvein Brigitta

Források:
http://www.atv.hu/kulfold/20140322-michelle-obama-burkoltan-uzent-kinanak
http://hvg.hu/vilag/20140321_Ferje_helyett_anyjat_es_lanyait_vitte_el
http://www.washingtonpost.com/blogs/the-fix/wp/2014/03/27/just-how-popular-was-michelle-obamas-visit-to-china/
http://www.nytimes.com/2014/03/26/world/asia/michelle-obama-mixes-some-politics-into-china-trip.html
http://edition.cnn.com/2014/03/20/politics/michelle-obama-china/
http://hu.euronews.com/2014/03/21/kulturalis-misszio-michelle-obamat-fogadta-a-kinai-elnok-is/

Kép:
[1] http://pekingikacsa.blog.hu/2014/03/21/pekingben_az_amerikai_first_lady

A Dalai Láma látogatása a Fehér Házban

2014. február 21-én a reggeli órákban találkozott a jelenlegi amerikai elnök, Barack Obama és Őszentsége a Dalai Láma. A majdnem egy órán át tartó megbeszélést a Fehér Ház Térképtermében   tartották, ahol a sajtó nem jelenhetett meg. [1] 

Az utólagos beszámolók szerint többek között szó esett a felekezetek közötti kommunikáció fejlesztéséről és az emberi értékek védelméről, hogy milyen vezetői képességek szükségeltetnek a 21. században, és hogy hogyan lehet erkölcsös vezetői generációt kinevelni a jövő számára és Tibet gazdag kultúrájának megőrzéséről is szó esett. 

A Dalai Láma és Barack Obama amerikai elnök [7]

Őszentsége nem most találkozik először Obamával, ilyen találkozóra már sor került 2010-ben és 2011-ben is. [2]  A 78 éves vallási vezetőt eddigi hosszú pályafutása alatt már Jimmy Carter, Bill Clinton az idősebb és a fiatalabb George Bush is vendégeként üdvözölhette. [3] Az ifjabb George Bush-t emberként kifejezetten kedveli is a Dalai Láma. [4] 

Tibet sajátos helyzete miatt a Kínai Népköztársaságban a kínai kormány nemtetszését fejezte ki a két vezető találkozójával kapcsolatban. Zhang Yesui, a külügyminisztérium második embere a sikeres találkozó után kijelentette, hogy Tibet Kína belügye, amibe az USA így erőszakosan beleavatkozik. Tudvalevő, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem támogatja Tibet függetlenségét, de mégis fogadja annak vezetőjét- érvel Kína, majd folytatja: A kínai-amerikai együttműködés és jó kapcsolat alapja, hogy egymás érdekeit, és kívánalmait figyelembe veszik. Ez a lépés pedig pont ez ellen szól, ugyanis Kína a Lámát a tibeti szecesszionisták vezetőjeként tartja számon. [5] A külügyminisztérium kijelentette, hogy egy megvalósult találkozó esetén az Egyesült Államoknak konkrét lépéseket kell tenniük a két ország kapcsolatának újbóli rendbe hozásáért, de hogy ez alatt mit értenek, nem részletezték. A találkozóra Kína rosszallása ellenére is sor került. 

Mit is kell tudni röviden a Kína-Tibet viszonyról? 

A Dalai Láma jelenleg száműzetésben él Dharamszalában, Indiában. 1959-ben kellett elhagynia hazáját. A hidegháború alatt, az ötvenes években kezdődött meg Tibet Kína általi megszállása. Több tízezer katona vonult be -az egyébként vitatott területi kiterjedésű- Tibetbe, néhány éves harcok után a Lámának menekülnie kellett a politikailag elnyomott és katonailag megszállt országából, amely Tibeti Autonóm Tartományként Kína része lett, a mai napig vitatott keretek között. A Tibeti Központi Adminisztráció, avagy emigráns kormány, az egyetlen hatóság, amely továbbra is fenntartja Tibet önállóságának elvét. [6] 

Az elmúlt években több lázadás is történt a kínaiak ellen (szerzetesek felgyújtották magukat, kínai kereskedőkre támadtak, boltjaikat kifosztották), amelynek a Tibeti Központi Adminisztráció szerint 100-150 halálos áldozata volt, ám Kína minden ellenállást elfojtott. 

Az Amerikai Egyesült Államok kapcsolata Tibettel eleinte a hidegháború alatt – részint a koreai háború területi közelsége miatt – támogató jellegű volt. Azonban az 1970-es évek elején az amerikai-kínai viszony javulni kezdett, miután Richard Nixon amerikai elnök találkozott Mao Zedong-gal a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnökével. A javuló viszony miatt, ezután Tibet támogatása is alábbhagyott. 

Mao Zedong és Richard Nixon 

A Nobel-békedíjas Dalai Láma nem tartja magát a tibeti függetlenség élharcosának, csak szeretne minél szélesebb körű autonómiát kivívni hazájának. Kína viszont pont az ellenkezőjében hisz, ezért a már említett külügyminisztériumi nyilatkozatban arról is szó esett, hogy a Népköztársaság nem csak az USA-nak, de egyik államnak sem javasolja a Dalai Lámával való diplomáciai kapcsolatfelvételt. A Dalai Láma mindezek ellenére kifejezte abbeli reményeit, hogy amerikai támogatással javulhat a kapcsolata Kínával.  

Boncz Bettina

Források:

[1] http://www.bbc.com/news/world-asia-china-26271596

[2] http://tibet.net/2014/02/22/his-holiness-the-dalai-lama-meets-with-president-barack-obama/

[3]http://www.dalailama.com/biography

[4] http://www.politico.com/blogs/click/2012/04/dalai-lama-i-love-george-w-bush-121581.html

[5]http://news.xinhuanet.com/english/china/2014-02/22/c_133134386.htm

[6]http://tibet.net/

Képek:
[7] http://news.bbcimg.co.uk/media/images/73104000/jpg/_73104773_008775016-1.jpg

[8] http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/cb/Nixon_Mao_1972-02-29.png

Terrortámadás Kunmingban – A kínai 9/11

Március 1-jén a Dél-nyugat Kínában fekvő, Yunnan tartománybeli Kunmingban kegyetlen mészárlásra került sor, mely megrázta Kína egész lakosságát és a nemzetközi médiát is. A civil lakosság ellen irányuló támadás 29 halottat és több mint 140 sérültet hagyott maga után. A sérülteket Kunming 11 kórházában látják el jelenleg is. A kínai sajtó, a támadás súlyának kifejezésére, az eseményt „kínai 9/11”-ként emlegeti. 

Vélhetően egy 8 fős, férfiakból és nőkből álló szeparatista csoport támadta meg az utasokat és a várakozókat a kunmingi vasútállomáson. A támadók hosszú késeket rántottak elő, majd hatalmas vérontást rendezve, könyörtelenül leszúrták, megkéselték  az ott lévő embereket. A helyszínre érkező rendőri alakulatok kezdetben könnygázzal próbálták megfékezni az elkövetőket, de mivel ez hatástalannak bizonyult velük szemben, így be kellett vetniük fegyveres erőiket. A rendőrség még a helyszínen megölt négy elkövetőt, egyet pedig sérülten elfogtak és kórházba szállítottak.

A sérült áldozatokat ápoló egyik orvos állítása szerint, a terroristák jól képzettek voltak, hiszen a vágások túlnyomó része pontosan belsőszerveket célzott meg.  További információról azonban nem számolhatott be, ugyanis a sérültek szobái elé és az orvosok mellé rendőröket állítottak, akik azt felügyelték, hogy senki se szivárogtasson ki információt a sérültekről, így az állapotukról és a számukról sem. A családok számára annyit mondhattak, hogy az érintette kártérítésben részesülhetnek a kormánytól. [1]

A kunmingi vasútállomás a támadás után [5]

A történtek nagyon megrázták a túlélőket. Yang Haifei, az események egyik sérültje szerint, miközben ő éppen jegyet vásárolt a pénztárnál egy csapat feketébe öltözött ember vette be az állomást és késsel támadtak a várakozókra. Tekintet nélkül korra és nemre, a már földön sérülten fekvő embereket is addig szúrták, míg halálos döfést nem mértek rájuk. Elmondása szerint döféseik fő célpontja a fej, a nyak és a váll volt.

Qiao Yunao, egy 16 éves diák éppen várt a vonatra, amikor az emberek hirtelen sikoltozva elkezdtek szaladni, majd csak annyit látott, hogy egy férfi elvágja egy másik nyakát, ömlött a vér, majd összeesett. A fiatal lány annyira megijedt, hogy egy gyorsétterembe szaladt, többen követték őt menedék reményében. A lány látott két férfit a támadók közül, akik gyümölcsvágó késsel hadonászva szaladtak az emberek után, és aki csak az útjukba került lemészárolták. A történtek után a lakosok rettegnek utcára menni sötétedés után [2]

A hatóságok jelenleg is fokozott megfigyelés alatt tartják a területet. A rendőrség ellenőrzőpontokat állított fel a városból kivezető utakon, hogy meggátolják gyanúsítottak kijutását. A történtekért az Uighur nemzetiségi csoporthoz tartozó szeparatistákat okolják, akiknek az Észak-nyugat Kínában fekvő Xinjiang ad otthont.

Március 3-án este a kínai nemzeti hírügynökség, a Xinhua bejelentette, hogy a három további gyanúsítottat elfogták. Fény derült arra is, hogy a 8 fős terroristacsoport vezetője Abdurehim Kurban okolható a támadásért. Mondhatjuk, hogy az ügy lezártnak tekinthető? Bizonyos tekintetben korántsem, hiszen a lakosok emlékeibe örök időkre beleégett az elmúlt egy hét borzalma. [3]

A helyiek megemlékezése az áldozatokról [6]

Vasárnap este, 24 órával a történtek után a lakosok, hogy kifejezésre juttassák együttérzésüket összegyűltek és együtt virrasztottak a vasútállomásnál. Gyertyát gyújtottak az áldozatok emlékére, szív alakot formázva belőlük a terrortámadás dátumával. A tömegből egy férfi azt mondta a barátainak, hogy: „ Ha két órával korábban jövök ki az állomásra, én is az áldozatok között lennék..” - Tehát csak szerencse kérdése? Jókor jó helyen, vagy épp rosszkor rossz helyen? Bár távol történtek tőlünk ezen események, de a mindennapi hírekből értesülhetünk róla, hogy lázong az egész világ. Ennek ellenére, míg az ember személyesen érintett nem lesz, nehéz belegondolni, hogy mindez bárhol és bármikor megtörténhet. [4]

Varga Ramóna

Források:
[1] http://www.theguardian.com/world/2014/mar/02/kunming-knife-attack-muslim-separatists-xinjiang-china
[2] http://www.cbc.ca/news/world/kunming-train-station-attack-leaves-dozens-dead-1.2556302
[3] http://time.com/11432/china-kunming-terror-attack-uighurs/
[4] http://www.theguardian.com/world/2014/mar/02/kunming-knife-attack-muslim-separatists-xinjiang-china

Képek:
[5] http://www.theworldofchinese.com/wp-content/uploads/2014/03/kunming-master.jpg
[6] http://pbs.twimg.com/media/Bhy3SVuIEAAh8W2.jpg:medium

A magyar delegáció megállapodásai Kínában

2014. február 11-13. között Orbán Viktor hivatalos látogatást tett Kínában, ahol a legfelsőbb vezetőkkel folytatott tárgyalásokat. Útja során Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár, Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Matolcsy György a MNB elnöke is elkísérte és elősegítette több megállapodás létrejöttét.

A látogatás célja és menete

Orbán Viktor egyértelműen kifejezte, hogy pekingi látogatásának legfőbb célja a kínai-magyar kapcsolatok erősítése. Beszédében azt is elmondta, hogy Magyarország Európa egyik legversenyképesebb gazdasága, akivel érdemes üzletet kötni. A kínai miniszterelnök, Li Keqiang hívta fel a figyelmet arra, hogy idén van a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatfelvétel 65. évfordulója és úgy fogalmazott, „régi barátok vagyunk”. Bizakodását fejezte ki a mostani látogatással kapcsolatban, melytől a két ország közötti együttműködés erősödését várja. 

Orbán Viktor és Xi Jinping [1]

A magyar kormányfőt  Xi Jinping, a Kínai Népköztársaság elnöke és Zhang Dejiang parlamenti elnök is fogadta. A kormányfő előadást tartott a kínai társadalomtudományi akadémián és a magyar kulturális intézet évadnyitóján is részt vett. Amikor a Magyar Kulturális Intézet évadnyitó ünnepségén vett részt, Cai Wu kulturális miniszter kifejezte, hogy mindig is fontosnak tartották a magyar kulturális kapcsolatok fejlesztését.  Xi Jinping kínai elnök hangsúlyozta: Kína kész Magyarországgal közösen az együttműködés erősítésére. Zhang Dejiang a kínai Országos Népi Gyűlés elnöke reményét fejezte ki, hogy erősödni fog a két ország parlamentjei közötti együttműködés.

Ezzel párhuzamosan ülésezett szintén Pekingben a kínai-magyar gazdasági vegyes bizottság is. Zhong Shan, kereskedelmi miniszter-helyettes és Szijjártó Péter kormánybiztos az országok közötti kereskedelmi kapcsolat élénkítéséről tárgyalt.

A magyar kormány további képviselői pedig a kínai szakmai és pénzügyi befektetők figyelmét kívánták felhívni a hazai innovációs és befektetési projektekre, többek között az agrárium, informatika, biotechnológia, megújuló energiaforrások és a turisztika területén. Egyértelműen tehát Kína legfelsőbb vezetése egyetért abban, hogy fontos országaink között a kapcsolat erősítése és mindannyian bizakodóak a jövőre nézve.

Eredmények

A három napos kint lét során több megállapodás is született. Pontosabban 19 üzleti megállapodás azon a gazdasági fórumon, melyet a látogatás kapcsán rendeztek. Ezekről bővebben Szijjártó Péter nyilatkozott az M1 Ma reggel című műsorában február 17-én, hétfőn.

Li Keqiang és Orbán Viktor egy díszszemlén [2]

Az exportengedélyek terén is sikeres szerződésekről beszélhetünk. A politikus ezt különösen kedvezőnek ítélte meg a magyar élelmiszeripar számára. Kína kiadta az engedélyeket a sertés, a liba, a kacsa és a nyúlhús exportjára, ami által tovább bővül a magyar termékek exportálása a keleti országba. A kormánybiztos elmondása szerint a magyar termékeket a garantált GMO (genetikailag módosított élelmiszerek) mentesség teszi olyan keresetté Kínában. Továbbá, a magyar kabinet nevében egy stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a kínai Wanhuával, a BorsodChem tulajdonosával. A Huawei is tovább növelné magyarországi jelenlétét azáltal, hogy egy innovációs központot létesítene országunkban. A vegyes bizottság két napos gazdasági ülésén többek között szóba került még egy közvetlen légi járat újra indítása országaink között és a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása is.

Mindeközben Orbán Viktor a Bank of China elnökével tárgyalt és megállapodást kötött. A bankcsoport regionális központját Magyarországon hozza létre és a térségben aktivitást mutató kínai cégek pénzügyi kiszolgálása érdekében egy fiókhálózatot is szeretne kiépíteni.

Horváth Viktória, a turizmusért felelős helyettes államtitkár és Shao Qiwei írták alá ünnepélyes keretek között azt a megállapodást, mely rögzíti, hogy Magyarország ad otthont annak a koordinációs központnak, melynek célja, hogy a kínai és a közép- és kelet-európai országok turisztikai hivatalait és szolgáltatóit összefogja. 

Ezek mellett még fontos megemlíteni, hogy Balogh Zoltán együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a hagyományos kínai orvoslással kapcsolatban és az exportbiztosításról az Eximbank vezérigazgató-helyettese kötött megállapodást.

Hogyan tovább?

Összességében elmondható, hogy a látogatás és a tárgyalások meghozták a várt eredményeket és a delegáció február 13-án visszatért hazánkba. Az elméleti részén túl most már csak a megvalósítással, a gyakorlati problémákkal kell foglalkoznia a magyar vezetésnek. A kapcsolatok további elmélyítéséről szóló közös nyilatkozatot adtak ki még az ott tartózkodás során, mely lényegében rögzíti, hogy a kapcsolatfelvétel óta eltelt több mint, 60 éve országaink között a barátság fejlődött és jelentős eredményeket ért el. A nyilatkozat kitért még a látogatás során született megállapodásokra és üzleti szerződésekre.

A megvalósítások folyamatáról még nincs sok információnk, ámbár jelentős projektekre számíthat a magyar gazdaság. Li Keqiang elfogadta Orbán Viktor meghívását hazánkban, bár időpontokról még nem tudni, várhatóan a kínai miniszterelnök látogatására már több részletet megtudhatunk arról, hogy a projektek elérték-e a várt eredményeket, megvalósításuk mennyire sikeresen illetve eredményesen zajlik. 

Sipos Réka

Források:
http://www.kinaon.com/kina-hirek/orban-viktor-megerkezett-pekingbe-ulesezett-a-kinai-magyar-gazdasagi-vegyesbizottsag
http://www.kinaon.com/kina-hirek/li-ko-csiang-hszi-csin-ping-es-csang-to-csiang-is-fogadta-kinaban-orban-viktor-miniszterelnokot
http://www.kinaon.com/kina-hirek/kina-es-magyarorszag-is-szeretne-a-ketoldalu-egyuttmukodes-elmelyiteset
http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/szijjarto-peter-tobb-megallapodast-is-alairt-pekingben
http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/19-uzleti-megallapodast-irtak-ala-kinaban
http://mno.hu/kulfold/elfogadta-orban-meghivasat-a-kinai-kormanyfo-1210767
http://www.mediaklikk.hu/mediatar/: Ma reggel, 2014. 02. 17.

Képek:
[1] http://csepel.info/wp-content/uploads/D_MTI20140213004-1024x599.jpg
[2] http://www.kinaon.com/images/2014/02/14/3392_kinai-miniszterelnokkel-facebook2-lapozos_20140214192347_46.jpg