Michelle Obama Kínába látogatott

Az amerikai first lady Peng Li-jüannak, Hszi Csin-ping kínai elnök feleségének meghívása kapcsán utazott a kelet-ázsiai országba. Az egy hetes diplomáciai útja során a két ország közötti kapcsolatot kívánta javítani.

Történelminek nevezi a kínai sajtó a látogatást, hiszen Michelle Obama az első first lady, aki az amerikai elnök nélkül látogatott el Kínába. Férje helyett édesanyja, Marian Robinson és két lánya, Malia és Sasha kísérte el. Látogatásával a fiatalok oktatásának fontosságát és erejét akarta hangsúlyozni, továbbá az információ- és a szólásszabadság fontosságát. A kulturális együttműködés mellett, a két ország közti cserediákprogram fejlesztésén is dolgozik.

Peng Li-jüan és Michelle Obama [1]

Egy hetes programja során távol kívánta tartani magát a politikától, így hivatalos programján szerepelt a Tiltott város meglátogatása a kínai first ladyvel. Múlt hét folyamán megtekintette a a Nagy Fala egy részét és felkereste az agyaghadseregéről híres Hsziant, valamint az óriáspandák "hazáját", Szecsuan tartományt is. Továbbá Mrs. Obama megtapasztalhatta a kaligrafikus kínai írás nehézségeit is, majd kínai diákokkal rövid ping-pong mérkőzést játszott. A hivatalos programján kívül, találkozott a kínai államfővel, Hszi Csin-pinggel is. A beszélgetésük során Michelle Obama hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kulturális és oktatási kapcsolatok erősítéséért utazott Kínába.

Barack Obama és Hszi Csin-ping  nemzetközi csúcstalálkozón vesz részt, ahol a vezető téma az ukrajnai válság, Észak-Korea nukleáris programja és a klímaváltozás kérdésköre. Hágában több mint ötven ország képviselője vitatja meg a nukleáris biztonság problémakörét.

Ertvein Brigitta

Források:
http://www.atv.hu/kulfold/20140322-michelle-obama-burkoltan-uzent-kinanak
http://hvg.hu/vilag/20140321_Ferje_helyett_anyjat_es_lanyait_vitte_el
http://www.washingtonpost.com/blogs/the-fix/wp/2014/03/27/just-how-popular-was-michelle-obamas-visit-to-china/
http://www.nytimes.com/2014/03/26/world/asia/michelle-obama-mixes-some-politics-into-china-trip.html
http://edition.cnn.com/2014/03/20/politics/michelle-obama-china/
http://hu.euronews.com/2014/03/21/kulturalis-misszio-michelle-obamat-fogadta-a-kinai-elnok-is/

Kép:
[1] http://pekingikacsa.blog.hu/2014/03/21/pekingben_az_amerikai_first_lady

A Dalai Láma látogatása a Fehér Házban

2014. február 21-én a reggeli órákban találkozott a jelenlegi amerikai elnök, Barack Obama és Őszentsége a Dalai Láma. A majdnem egy órán át tartó megbeszélést a Fehér Ház Térképtermében   tartották, ahol a sajtó nem jelenhetett meg. [1] 

Az utólagos beszámolók szerint többek között szó esett a felekezetek közötti kommunikáció fejlesztéséről és az emberi értékek védelméről, hogy milyen vezetői képességek szükségeltetnek a 21. században, és hogy hogyan lehet erkölcsös vezetői generációt kinevelni a jövő számára és Tibet gazdag kultúrájának megőrzéséről is szó esett. 

A Dalai Láma és Barack Obama amerikai elnök [7]

Őszentsége nem most találkozik először Obamával, ilyen találkozóra már sor került 2010-ben és 2011-ben is. [2]  A 78 éves vallási vezetőt eddigi hosszú pályafutása alatt már Jimmy Carter, Bill Clinton az idősebb és a fiatalabb George Bush is vendégeként üdvözölhette. [3] Az ifjabb George Bush-t emberként kifejezetten kedveli is a Dalai Láma. [4] 

Tibet sajátos helyzete miatt a Kínai Népköztársaságban a kínai kormány nemtetszését fejezte ki a két vezető találkozójával kapcsolatban. Zhang Yesui, a külügyminisztérium második embere a sikeres találkozó után kijelentette, hogy Tibet Kína belügye, amibe az USA így erőszakosan beleavatkozik. Tudvalevő, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem támogatja Tibet függetlenségét, de mégis fogadja annak vezetőjét- érvel Kína, majd folytatja: A kínai-amerikai együttműködés és jó kapcsolat alapja, hogy egymás érdekeit, és kívánalmait figyelembe veszik. Ez a lépés pedig pont ez ellen szól, ugyanis Kína a Lámát a tibeti szecesszionisták vezetőjeként tartja számon. [5] A külügyminisztérium kijelentette, hogy egy megvalósult találkozó esetén az Egyesült Államoknak konkrét lépéseket kell tenniük a két ország kapcsolatának újbóli rendbe hozásáért, de hogy ez alatt mit értenek, nem részletezték. A találkozóra Kína rosszallása ellenére is sor került. 

Mit is kell tudni röviden a Kína-Tibet viszonyról? 

A Dalai Láma jelenleg száműzetésben él Dharamszalában, Indiában. 1959-ben kellett elhagynia hazáját. A hidegháború alatt, az ötvenes években kezdődött meg Tibet Kína általi megszállása. Több tízezer katona vonult be -az egyébként vitatott területi kiterjedésű- Tibetbe, néhány éves harcok után a Lámának menekülnie kellett a politikailag elnyomott és katonailag megszállt országából, amely Tibeti Autonóm Tartományként Kína része lett, a mai napig vitatott keretek között. A Tibeti Központi Adminisztráció, avagy emigráns kormány, az egyetlen hatóság, amely továbbra is fenntartja Tibet önállóságának elvét. [6] 

Az elmúlt években több lázadás is történt a kínaiak ellen (szerzetesek felgyújtották magukat, kínai kereskedőkre támadtak, boltjaikat kifosztották), amelynek a Tibeti Központi Adminisztráció szerint 100-150 halálos áldozata volt, ám Kína minden ellenállást elfojtott. 

Az Amerikai Egyesült Államok kapcsolata Tibettel eleinte a hidegháború alatt – részint a koreai háború területi közelsége miatt – támogató jellegű volt. Azonban az 1970-es évek elején az amerikai-kínai viszony javulni kezdett, miután Richard Nixon amerikai elnök találkozott Mao Zedong-gal a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnökével. A javuló viszony miatt, ezután Tibet támogatása is alábbhagyott. 

Mao Zedong és Richard Nixon 

A Nobel-békedíjas Dalai Láma nem tartja magát a tibeti függetlenség élharcosának, csak szeretne minél szélesebb körű autonómiát kivívni hazájának. Kína viszont pont az ellenkezőjében hisz, ezért a már említett külügyminisztériumi nyilatkozatban arról is szó esett, hogy a Népköztársaság nem csak az USA-nak, de egyik államnak sem javasolja a Dalai Lámával való diplomáciai kapcsolatfelvételt. A Dalai Láma mindezek ellenére kifejezte abbeli reményeit, hogy amerikai támogatással javulhat a kapcsolata Kínával.  

Boncz Bettina

Források:

[1] http://www.bbc.com/news/world-asia-china-26271596

[2] http://tibet.net/2014/02/22/his-holiness-the-dalai-lama-meets-with-president-barack-obama/

[3]http://www.dalailama.com/biography

[4] http://www.politico.com/blogs/click/2012/04/dalai-lama-i-love-george-w-bush-121581.html

[5]http://news.xinhuanet.com/english/china/2014-02/22/c_133134386.htm

[6]http://tibet.net/

Képek:
[7] http://news.bbcimg.co.uk/media/images/73104000/jpg/_73104773_008775016-1.jpg

[8] http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/cb/Nixon_Mao_1972-02-29.png

Terrortámadás Kunmingban – A kínai 9/11

Március 1-jén a Dél-nyugat Kínában fekvő, Yunnan tartománybeli Kunmingban kegyetlen mészárlásra került sor, mely megrázta Kína egész lakosságát és a nemzetközi médiát is. A civil lakosság ellen irányuló támadás 29 halottat és több mint 140 sérültet hagyott maga után. A sérülteket Kunming 11 kórházában látják el jelenleg is. A kínai sajtó, a támadás súlyának kifejezésére, az eseményt „kínai 9/11”-ként emlegeti. 

Vélhetően egy 8 fős, férfiakból és nőkből álló szeparatista csoport támadta meg az utasokat és a várakozókat a kunmingi vasútállomáson. A támadók hosszú késeket rántottak elő, majd hatalmas vérontást rendezve, könyörtelenül leszúrták, megkéselték  az ott lévő embereket. A helyszínre érkező rendőri alakulatok kezdetben könnygázzal próbálták megfékezni az elkövetőket, de mivel ez hatástalannak bizonyult velük szemben, így be kellett vetniük fegyveres erőiket. A rendőrség még a helyszínen megölt négy elkövetőt, egyet pedig sérülten elfogtak és kórházba szállítottak.

A sérült áldozatokat ápoló egyik orvos állítása szerint, a terroristák jól képzettek voltak, hiszen a vágások túlnyomó része pontosan belsőszerveket célzott meg.  További információról azonban nem számolhatott be, ugyanis a sérültek szobái elé és az orvosok mellé rendőröket állítottak, akik azt felügyelték, hogy senki se szivárogtasson ki információt a sérültekről, így az állapotukról és a számukról sem. A családok számára annyit mondhattak, hogy az érintette kártérítésben részesülhetnek a kormánytól. [1]

A kunmingi vasútállomás a támadás után [5]

A történtek nagyon megrázták a túlélőket. Yang Haifei, az események egyik sérültje szerint, miközben ő éppen jegyet vásárolt a pénztárnál egy csapat feketébe öltözött ember vette be az állomást és késsel támadtak a várakozókra. Tekintet nélkül korra és nemre, a már földön sérülten fekvő embereket is addig szúrták, míg halálos döfést nem mértek rájuk. Elmondása szerint döféseik fő célpontja a fej, a nyak és a váll volt.

Qiao Yunao, egy 16 éves diák éppen várt a vonatra, amikor az emberek hirtelen sikoltozva elkezdtek szaladni, majd csak annyit látott, hogy egy férfi elvágja egy másik nyakát, ömlött a vér, majd összeesett. A fiatal lány annyira megijedt, hogy egy gyorsétterembe szaladt, többen követték őt menedék reményében. A lány látott két férfit a támadók közül, akik gyümölcsvágó késsel hadonászva szaladtak az emberek után, és aki csak az útjukba került lemészárolták. A történtek után a lakosok rettegnek utcára menni sötétedés után [2]

A hatóságok jelenleg is fokozott megfigyelés alatt tartják a területet. A rendőrség ellenőrzőpontokat állított fel a városból kivezető utakon, hogy meggátolják gyanúsítottak kijutását. A történtekért az Uighur nemzetiségi csoporthoz tartozó szeparatistákat okolják, akiknek az Észak-nyugat Kínában fekvő Xinjiang ad otthont.

Március 3-án este a kínai nemzeti hírügynökség, a Xinhua bejelentette, hogy a három további gyanúsítottat elfogták. Fény derült arra is, hogy a 8 fős terroristacsoport vezetője Abdurehim Kurban okolható a támadásért. Mondhatjuk, hogy az ügy lezártnak tekinthető? Bizonyos tekintetben korántsem, hiszen a lakosok emlékeibe örök időkre beleégett az elmúlt egy hét borzalma. [3]

A helyiek megemlékezése az áldozatokról [6]

Vasárnap este, 24 órával a történtek után a lakosok, hogy kifejezésre juttassák együttérzésüket összegyűltek és együtt virrasztottak a vasútállomásnál. Gyertyát gyújtottak az áldozatok emlékére, szív alakot formázva belőlük a terrortámadás dátumával. A tömegből egy férfi azt mondta a barátainak, hogy: „ Ha két órával korábban jövök ki az állomásra, én is az áldozatok között lennék..” - Tehát csak szerencse kérdése? Jókor jó helyen, vagy épp rosszkor rossz helyen? Bár távol történtek tőlünk ezen események, de a mindennapi hírekből értesülhetünk róla, hogy lázong az egész világ. Ennek ellenére, míg az ember személyesen érintett nem lesz, nehéz belegondolni, hogy mindez bárhol és bármikor megtörténhet. [4]

Varga Ramóna

Források:
[1] http://www.theguardian.com/world/2014/mar/02/kunming-knife-attack-muslim-separatists-xinjiang-china
[2] http://www.cbc.ca/news/world/kunming-train-station-attack-leaves-dozens-dead-1.2556302
[3] http://time.com/11432/china-kunming-terror-attack-uighurs/
[4] http://www.theguardian.com/world/2014/mar/02/kunming-knife-attack-muslim-separatists-xinjiang-china

Képek:
[5] http://www.theworldofchinese.com/wp-content/uploads/2014/03/kunming-master.jpg
[6] http://pbs.twimg.com/media/Bhy3SVuIEAAh8W2.jpg:medium

A magyar delegáció megállapodásai Kínában

2014. február 11-13. között Orbán Viktor hivatalos látogatást tett Kínában, ahol a legfelsőbb vezetőkkel folytatott tárgyalásokat. Útja során Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár, Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Matolcsy György a MNB elnöke is elkísérte és elősegítette több megállapodás létrejöttét.

A látogatás célja és menete

Orbán Viktor egyértelműen kifejezte, hogy pekingi látogatásának legfőbb célja a kínai-magyar kapcsolatok erősítése. Beszédében azt is elmondta, hogy Magyarország Európa egyik legversenyképesebb gazdasága, akivel érdemes üzletet kötni. A kínai miniszterelnök, Li Keqiang hívta fel a figyelmet arra, hogy idén van a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatfelvétel 65. évfordulója és úgy fogalmazott, „régi barátok vagyunk”. Bizakodását fejezte ki a mostani látogatással kapcsolatban, melytől a két ország közötti együttműködés erősödését várja. 

Orbán Viktor és Xi Jinping [1]

A magyar kormányfőt  Xi Jinping, a Kínai Népköztársaság elnöke és Zhang Dejiang parlamenti elnök is fogadta. A kormányfő előadást tartott a kínai társadalomtudományi akadémián és a magyar kulturális intézet évadnyitóján is részt vett. Amikor a Magyar Kulturális Intézet évadnyitó ünnepségén vett részt, Cai Wu kulturális miniszter kifejezte, hogy mindig is fontosnak tartották a magyar kulturális kapcsolatok fejlesztését.  Xi Jinping kínai elnök hangsúlyozta: Kína kész Magyarországgal közösen az együttműködés erősítésére. Zhang Dejiang a kínai Országos Népi Gyűlés elnöke reményét fejezte ki, hogy erősödni fog a két ország parlamentjei közötti együttműködés.

Ezzel párhuzamosan ülésezett szintén Pekingben a kínai-magyar gazdasági vegyes bizottság is. Zhong Shan, kereskedelmi miniszter-helyettes és Szijjártó Péter kormánybiztos az országok közötti kereskedelmi kapcsolat élénkítéséről tárgyalt.

A magyar kormány további képviselői pedig a kínai szakmai és pénzügyi befektetők figyelmét kívánták felhívni a hazai innovációs és befektetési projektekre, többek között az agrárium, informatika, biotechnológia, megújuló energiaforrások és a turisztika területén. Egyértelműen tehát Kína legfelsőbb vezetése egyetért abban, hogy fontos országaink között a kapcsolat erősítése és mindannyian bizakodóak a jövőre nézve.

Eredmények

A három napos kint lét során több megállapodás is született. Pontosabban 19 üzleti megállapodás azon a gazdasági fórumon, melyet a látogatás kapcsán rendeztek. Ezekről bővebben Szijjártó Péter nyilatkozott az M1 Ma reggel című műsorában február 17-én, hétfőn.

Li Keqiang és Orbán Viktor egy díszszemlén [2]

Az exportengedélyek terén is sikeres szerződésekről beszélhetünk. A politikus ezt különösen kedvezőnek ítélte meg a magyar élelmiszeripar számára. Kína kiadta az engedélyeket a sertés, a liba, a kacsa és a nyúlhús exportjára, ami által tovább bővül a magyar termékek exportálása a keleti országba. A kormánybiztos elmondása szerint a magyar termékeket a garantált GMO (genetikailag módosított élelmiszerek) mentesség teszi olyan keresetté Kínában. Továbbá, a magyar kabinet nevében egy stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a kínai Wanhuával, a BorsodChem tulajdonosával. A Huawei is tovább növelné magyarországi jelenlétét azáltal, hogy egy innovációs központot létesítene országunkban. A vegyes bizottság két napos gazdasági ülésén többek között szóba került még egy közvetlen légi járat újra indítása országaink között és a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása is.

Mindeközben Orbán Viktor a Bank of China elnökével tárgyalt és megállapodást kötött. A bankcsoport regionális központját Magyarországon hozza létre és a térségben aktivitást mutató kínai cégek pénzügyi kiszolgálása érdekében egy fiókhálózatot is szeretne kiépíteni.

Horváth Viktória, a turizmusért felelős helyettes államtitkár és Shao Qiwei írták alá ünnepélyes keretek között azt a megállapodást, mely rögzíti, hogy Magyarország ad otthont annak a koordinációs központnak, melynek célja, hogy a kínai és a közép- és kelet-európai országok turisztikai hivatalait és szolgáltatóit összefogja. 

Ezek mellett még fontos megemlíteni, hogy Balogh Zoltán együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a hagyományos kínai orvoslással kapcsolatban és az exportbiztosításról az Eximbank vezérigazgató-helyettese kötött megállapodást.

Hogyan tovább?

Összességében elmondható, hogy a látogatás és a tárgyalások meghozták a várt eredményeket és a delegáció február 13-án visszatért hazánkba. Az elméleti részén túl most már csak a megvalósítással, a gyakorlati problémákkal kell foglalkoznia a magyar vezetésnek. A kapcsolatok további elmélyítéséről szóló közös nyilatkozatot adtak ki még az ott tartózkodás során, mely lényegében rögzíti, hogy a kapcsolatfelvétel óta eltelt több mint, 60 éve országaink között a barátság fejlődött és jelentős eredményeket ért el. A nyilatkozat kitért még a látogatás során született megállapodásokra és üzleti szerződésekre.

A megvalósítások folyamatáról még nincs sok információnk, ámbár jelentős projektekre számíthat a magyar gazdaság. Li Keqiang elfogadta Orbán Viktor meghívását hazánkban, bár időpontokról még nem tudni, várhatóan a kínai miniszterelnök látogatására már több részletet megtudhatunk arról, hogy a projektek elérték-e a várt eredményeket, megvalósításuk mennyire sikeresen illetve eredményesen zajlik. 

Sipos Réka

Források:
http://www.kinaon.com/kina-hirek/orban-viktor-megerkezett-pekingbe-ulesezett-a-kinai-magyar-gazdasagi-vegyesbizottsag
http://www.kinaon.com/kina-hirek/li-ko-csiang-hszi-csin-ping-es-csang-to-csiang-is-fogadta-kinaban-orban-viktor-miniszterelnokot
http://www.kinaon.com/kina-hirek/kina-es-magyarorszag-is-szeretne-a-ketoldalu-egyuttmukodes-elmelyiteset
http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/szijjarto-peter-tobb-megallapodast-is-alairt-pekingben
http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/19-uzleti-megallapodast-irtak-ala-kinaban
http://mno.hu/kulfold/elfogadta-orban-meghivasat-a-kinai-kormanyfo-1210767
http://www.mediaklikk.hu/mediatar/: Ma reggel, 2014. 02. 17.

Képek:
[1] http://csepel.info/wp-content/uploads/D_MTI20140213004-1024x599.jpg
[2] http://www.kinaon.com/images/2014/02/14/3392_kinai-miniszterelnokkel-facebook2-lapozos_20140214192347_46.jpg

Az EU-Kína kapcsolatok története

Az Európai Unió és Kína kapcsolata mind az európai entitás, mind a dinamikusan törekvő ázsiai óriás világgazdasági szerepe miatt egyre fontosabb a jelenleg lezajló világpolitikai sakkjátszma szemszögéből. Kína jelenleg legjelentősebb kereskedelmi partnere az EU, az EU számára pedig az Egyesült Államok után Kína a második legjelentősebb együttműködő partner. Írásom középpontjában e kétoldalú kapcsolat története áll. Az Unió hivatalos diplomáciai kapcsolatfelvétele az ázsiai országgal 1975-ben történt, innentől fogva beszélhetünk a kétoldalú kapcsolat intézményesítéséről, melynek három szakaszát különböztetjük meg. Az első szakaszt az 1975-89-es periódusban helyezhetjük el. A Deng Xiao Ping által meghirdetett ,,reform és nyitás” politikája után Kína számára fontosak voltak nemzetközi és gazdasági kapcsolatok, melyek elmélyítésének célja az ország modernizációjára való törekvés. Az akkori európai szemlélet szerint pedig Kína az akkor még fennálló Szovjetunióval szemben hasznos szövetségest és kiaknázatlan piacot jelentett. A gazdasági együttműködés kezdete is erre az időintervallumra tehető: a két partner 1985-ben írta alá a Kereskedelmi és Együttműködési Egyezményt. A kétoldalú kapcsolat második szakasza az 1989-98-as időszakra tehető. A Tiananmen téri események miatt a kapcsolat hűvössé vált, az EU sok szankcióval sújtotta Kínát. Ezek a szankciók közül azonban 1992-re már csak egy marad hatályban: a fegyverembargó, mely még ma is érvényes. Ebben az időszakban a Szovjetunió széthullása után átmenetileg csökken Kína jelentősége. 1995-ben az akkori kínai elnök, Jiang Ze Min 4 alapelvet fogalmazott meg a Kína-EU kapcsolatokról, melyeknek lényege a stabil, barátságos és hosszú távú együttműködés, kölcsönös tisztelet, valamint a közös jólét elérése.

Az egyre szorosabb kapcsolat fontos motívumává vált a két zászló hasonlósága

A harmadik időszak kezdetét 1998-ra datáljuk, amikor az EU új stratégiai dokumentumot adott ki ,,Átfogó partneri viszony kiépítése Kínával” néven, amelyben elkötelezi magát a széleskörű partneri viszony mellett. E dokumentum szerint a Kínával való kapcsolatot a Japánnal, az Amerikai Egyesült Államokkal valamint az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok szintjére kell emelni. Az irat kiadása után évente megrendezésre került az EU-Kína csúcs, melynek első helyszíne London volt. Kivételt képez a 2008-as elmaradt csúcstalálkozó, melynek oka az volt, hogy az akkori EU elnöki posztot betöltő Franciaország elnöke, Nicolas Sarközy francia elnök fogadta az európai körútján tartózkodó Dalai Lámát. Az Európai Unió és Kína között fennálló kapcsolatnak vannak bizonyos sarokpontjai. Ilyen pont többek között az, hogy az Unió a mai napig nem ismeri el Kína piacgazdasági státuszát, a következő okokra hivatkozva: a központi kormányzat ereje túl erős a gazdaságban, nem megfelelők a számviteli szabályok, a csődtörvény, és a pénzpiaci reformok. Továbbá ha az EU elismerné a piacgazdasági státuszt, azzal megfosztaná magát az import korlátozások eszközeitől. További fontos ügyek még az emberi jogok, valamint a környezetszennyezés kérdései. Kína általában 3 taktikai elemet alkalmaz az EU-val való egyeztetések során. Legfontosabbként megemlítendő, hogy az ázsiai ország kihasználja az EU gazdasági rendszerének minden előnyét, saját gazdaságát viszont kemény ellenőrzés alatt tartja. Továbbá, az EU részéről nyomást úgy vezeti le, formális párbeszédbe bocsátkozik az EU által fontosnak tartott kérdésekben, az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat azonban elhúzza, anélkül, hogy azok valamilyen eredményre vezetnének. Végül pedig differenciáló politikája segítségével kihasználja az EU tagállamok közötti megosztottságot.

Balázs Dániel

Források:
http://www.consultationmagazin.hu/index.php?menu=cikk&id=803
http://www.corvinusembassy.com/ep/?page=2&article=2&show=94
Vámos Péter: Az Európai Unió és Kína kapcsolatai. Külügyi szemle, 2009/02

Kép:
http://puertaachina.com/wordpress/wp-content/uploads/2013/01/chinaeurope.jpg

Kína tiltott felemelkedése

Nem jutott át a kínai kormány szűrőjén a nagy múltú Battlefield sorozat legújabb kiegészítője, amely a ,,Kína felemelkedése” névre hallgat. Peking szerint a játék potenciális veszélyt jelent nemzetbiztonsági szempontból. 

A játék helyszíne a szárazföldi Kína területe, ahol egy hatalomra éhes kínai katonai vezető megtámadja az Amerikai Egyesült Államok katonáit. A játék provokatív előzetese és erőszakos tartalma a Kulturális Minisztérium következő döntését eredményezte:
,, A Battlefield 4 egy illegális játék, mely tartalma veszélyezteti a nemzetbiztonságot, a kulturális invázió egy fajtája. Minden releváns tartalom (letöltések, hírek) 24 órán belül törlésre kerül.”

A játék borítója: Kína felemelkedése [2]

A játékkal kapcsolatban a kínai katonai újság, a Zhongguo Guofangbao, is nemtetszését fejezte ki. ,,A múltban, ha a nyugati országok háborús játékokat terveztek, általában Oroszország töltötte be a képzeletbeli ellenség szerepét. A közelmúltban pedig, Kína ugrásszerű fejlődésével párhuzamosan egyre több az országgal kapcsolatos ,,Kínai-fenyegetés elmélet”. Ezeken alapulva a legtöbb külföldi cég által kiadott játék középpontjában a Kína-USA ellentét áll, ezzel is növelve az eladások számát. A videojátékok használata egy ország imázsának leépítése érdekében egy új formája a kulturális agressziónak.”

A kínai cenzúra hatásosnak tűnik: a tiltás kiterjedt a kínai keresőszoftverekre és szociális hálózatokra is. A helyiek a ,,Battlefield 4” keresőszót használva semmilyen információt nem találnak a játékról, így jelenleg a ,,BF 4” kombinációval cselezik ki a rendszert, hogy néhány információmorzsát találjanak.

Balázs Dániel

Forrás:
[1] http://www.techtimes.com/articles/2317/20131229/why-battlefield-4-china-rising-dlc-banned-photos.htm
[2] http://media.pcgamer.com/files/2013/12/image003.png

A Sanghaji Szabad-kereskedelmi Zóna

2013 tavaszán, mint az köztudott, hisz nem volt olyan médium a világban, ami nem számolt volna be róla, vezetőváltás történt a Kínai Népköztársaságban. Márciusában Wen Jiabao-t Li Keqiang váltotta a miniszterelnök székben, míg Xi Jingping lett Hu Jintao után az ország következő elnöke és Kínai Kommunista Párt főtitkára. Az új miniszterelnök egyik első dolga egy olyan szabadkereskedelmi övezet koncepciójának kidolgozása volt, amire nem volt példa Kínai addigi történelmében. Ez a Sanghaji Szabadkereskedelmi Zóna.

A Sanghaji Szabadkereskedelmi Zóna négy, már meglévő terület összevonásából létrehozott, 29 km2 –es terület, mely a Pudong repülőteret, Yangshan kikötőt, a Waigaoqiao vámmentes övezetet és annak szomszédját, a Waigaoqiao logisztikai parkot foglalja magába. Ezen területek már elve fontos helyszínei voltak az import-export és átmenő kereskedelemnek, és most már a körzetben olyan vámraktárak nyitására van lehetőség, ahol vámmentesen tárolhatják a kereskedők az áruikat, lehetőség van az országba való importálásra vagy helyben újra feldolgozhatják és tovább szállíthatják termékeiket. Emellett a külföldi pénzügyi szolgáltató szektor is különösebb adminisztráció nélkül telepedhet meg és a RMB-t konvertibilis valutaként használhatják a folyó fizetési mérleg elszámolásainál. Hat szolgáltatási szektorban várnak befektetőket, ezek a pénzügyi, tengerkereskedelmi, kereskedelmi, kulturális, szociális és az egyéb szolgáltató szektor, melybe beletartoznak a jogi szolgáltatásokat nyújtó cégektől az utazási irodákon át a befektetési tanácsadó cégek.  A szabadkereskedelmi övezet létrejöttével Sanghaj fel tudja majd venni a versenyt a többi hasonló rendeltetésű területtel. [5][7][8]

A főkapu [9]

Miért csak „majd”?

A kereskedelmi zóna egyelőre még csak teszt üzemmódban üzemel, ami szeptember 29-én kezdődött. A tesztidőszak magába foglalja a fokozatos jogszabály háttér megalkotását a tapasztalatok elemzése során. Erre többek között azért van szükség, mert az ország rugalmatlan gazdasági szerkezete és jogszabályi háttere nehezen tette eddig lehetővé, hogy külföldi gazdasági szereplők ennyire szabadon tevékenykedhessenek Kína területén. Csak hogy jelentőségét növelje, a miniszterelnök és több magas rangú vezető, mint Sanghaj polgármester az első számú gazdasági projectnek nevezte a övezet elindítását. A kormányfő beiktatási utána első belföldi útja is a metropoliszba vezetett.[1][4]

Miét jó ez Kínának?

A Sanghaji Kereskedelmi Zóna kihívója lehet a régió fontos kereskedelmi övezeteinek, mint például Szingapúr vagy a Busan (Dél-Korea). Eddig azok a kínai beszállítók, akik a szárazföldi Kínába importáltak, a termékeiket az országon kívüli, mondjuk az egyik, fentebb megnevezett városok kikötőiben kellett elraktározniuk, ami plusz költségeteket jelentett nekik. A Londoni Metal Exchange, ami most már a Hong Kong Exchanges and Clearing tulajdona és a világ legnagyobb fémtőzsdéje, már jelezte is hogy meg szeretné nyitni első raktárait. Multinacionális vállalatok költöztethetik ide regionális pénzügyi központjaikat. Be tud segíteni a Hongkongi Árutőzsdének az áruk elraktározásában. Segítheti Sanghajt azon törekvésében, hogy a világ egyik legnagyobb kereskedelmi központjává váljon, illetve a város bevételei is jóval magasabbak lehetnek, mint eddig.[4][6][7]

Miért jó ez másoknak?

Például azért, mert a külföldi pénzintézetek teljesen sajáttulajdonú részlegeiket nyithatják meg megkerülve azt a 2 éves folyamatot, mikor is engedélyeztetni kell a bankként való működésüket a Kínai Bankszabályozási Bizottsággal. Különböző vállalatok vagy a már említett LME is megnyithatja első raktárházait, amit eddig legközelebb Hongkongban tudtak csak megvalósítani. A kereskedelmi övezet és az azt övező változások hosszútávon liberalizálhatják a kínai árfolyam politikát és a RMB világszerte konvertibilis valutává válhat, azaz szabadon át lehetne váltani, nem csak a folyó fizetési mérleg elszámolásit illetően. A külföldi vállalatok szabadabb környezetben fektethetnek majd be az országban.[3][6]

A szabad-kereskedelmi zóna térképe [10]

Nem mindenki örült az ötletnek

Kínai kívüli sajtóorgánumok beszámoltak arról, hogy kezdetben a vaskalapos pártagoknál azért kiverte a biztosítékot a gazdasági reformmal egyenértékű projekt. Hibába volt maga a miniszterelnök a leghangosabb szószólója a terv kidolgozásának, számos egyeztetés és néha szenvedélyes kirohanásra volt szükség a részéről, hogy végig vigye a javaslatot a különböző bizottságokon, mint a bankszabályozási bizottság vagy az értékpapír felügyeleti bizottság. Mert az ugye nem ritka, hogy nem mindig van egyetértés a különböző szaktárcák között, de az elég ritkán fordul csak elő, hogy különböző bizottságok egymással összefogva menjenek, neki magának a kormányfőnek.[2]

Szép remények…

Az a jövő kérdése lesz, hogy mennyire sikerül jól ez a tesztidőszak. Mindenesetre, már maga a koncepció példaértékű lépés Kína részéről, a világgazdaságba való szélesebb integráció felé. Már csak az pozitív hozadéka lehet a projektnek, hogy sokkal kiszámíthatóbb jogszabályi környezet fogadja az országba befektetni szándékozó külföldieket. A gazdasági válság után, a folyamatosan csökkenő gazdasági teljesítmény rákényszeríti az országot, hogy végigvigye a zóna kibontását és további, hasonló lépéseket, gazdasági reformokat jelentsen be, ha nem szeretne lejjebb csúszni a ranglétra mostani fokáról és végül kiteljesedhessen a 19. század közepén indult modernizációs folyamat.[8]

Lipcsei Ádám

Források:

[1] http://www.bbc.co.uk/news/business-24322313

[2] http://www.scmp.com/news/china/article/1282793/li-fought-strong-opposition-shanghai-free-trade-zone-plan

[3] http://www.scmp.com/business/banking-finance/article/1278262/beijing-eases-entry-foreign-banks

[4] http://www.scmp.com/business/commodities/article/1279090/new-trade-zone-lead-push-futures

[5] http://www.shanghaidaily.com/Business/economy/Shanghai-makes-free-trade-zone-its-top-priority/shdaily.shtml

[6] http://sbr.com.sg/economy/news/3-biggest-impacts-shanghai-free-trade-zone-singapore

[7] http://www.integrationpoint.com/globaltradenews/index.php/2013/07/new-shanghai-free-trade-zone-expected-to-influence-futures/

[8] http://www.economist.com/news/china/21587237-new-enterprise-zone-could-spark-wider-market-reformsbut-only-if-bureaucrats-ease-their-grip

Képek:

[9] http://img.news.sina.com/business/p/2013/0924/U45P5029T2D631479F24DT20130925095203.jpg

[10] http://www.france24.com/en/20130906-hong-kong-warns-complacency-over-chinese-trade-zone